Hat jelölt valamelyikére adhatjuk le szavazatunkat az április 3-i országgyűlési választáson a
megye 5. számú választókerületében. A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek
majd a jelöltek: Takács Miklós Ferenc (Mi Hazánk Mozgalom), Földesi András (Magyar
Kétfarkú Kutya Párt), Dr. Nagy István (Fidesz-KDNP), Varga Renáta (Normális Élet Pártja),
Mácsik János (Megoldás Mozgalom), Magyar Zoltán (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-
Párbeszéd). Portálunkon bemutatjuk a jelölteket, akik elmondták programjukat, elképzeléseiket és
véleményüket a térség problémáiról.
Takács Miklós
Mi Hazánk Mozgalom
Takács Miklós, a Mi Hazánk Mozgalom képviselő-jelöltje Mosonmagyaróváron született, mint mondja, két fiú gyermek büszke édesapja. Általános és szakmai iskolai tanulmányait is helyben végezte, jelenleg egy mosonmagyaróvári vasipari cég tulajdonosa és ügyvezetője.
Miért vállalta a jelöltséget?
Régi jobboldali radikális meggyőződésű ember vagyok. A korábbi Jobbik pártolója és tagja voltam. 2014-ben a mosonmagyaróvári önkormányzati választásokon a 2-es,(majroki) körzetben indultam a jobbik színeiben. Miután a Jobbik elárulta a nemzeti politizálást, szakítottam velük. A Mi hazánk Mozgalomról először a médiából értesültem és programja,állásfoglalása a magyarokról és a magyar nemzetről,számomra nagyon szimpatikus volt. Elkezdtem közelebbről is követni a párt tevékenységeit és úgy döntöttem, ha rám esik a választás, hogy az 5. számú választó körzetet képviselhetem, szívesen vállalom a jelöltséget. Ez után a megyei és az országos elnökség is jóváhagyta a jelöltségemet.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
Első sorban kiemelném az elképesztően magas szakképzett munkaerőhiányt, de most már a szakképzetlent is. Ezt sok vállalkozó kollégámmal együtt testközelből tapasztalom és látom. Ennek oka, hogy nagyon sok nálunk tanult és jól képzett magyar a szomszédos Ausztriába vállal munkát a jóval versenyképesebb bérek miatt. Ezek mellett azt is nehezményezem, hogy bár rendelkezik a város szakmunkás képző intézettel, de kifejezetten csak elméleti oktatásra alkalmas. Szakmai gyakorlati oktatás amióta a helyi nagy cégeket privatizálták, szerintem nincs. Pedig a mai kor még jobban megkövetelné, hiszen komoly tudást igénylő gépek, technikai eszközök vannak már, melyekhez megfelelő szintű oktatás kell. A probléma másik a iskolákban és oktatási intézményekben tapasztalható példátlan tanár – dák állapotok. Ha belátható időn ön belül erre nem találunk valami megoldást, el fog lehetetlenülni az oktatás. Nem beszélve arról, hogy tanár sem lesz, mert nem tudja elvégezni a munkáját.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak a problémákra?
Fontos feladat a szociális segélyezés. Első körben végre jó lenne, ha a szociális segélyek, a pénzbeli juttatások,adományok, lakhatási segélyezés végre tényleg a valóban rászorulókhoz jusson el és ne a megélhetési politikából élőkhöz. Bérlakás program sincs, pedig a mosonmagyaróvári fiataloknak, akik helyi igazolt munkahellyel rendelkeznek, ez hatalmas segítség lenne. Szintén fontos az utak, az infrastruktúra fejlesztése, a falu program és a vidéki turizmus, a gyermekek táboroztatásának támogatása.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
A kelet magyarországi térséghez képest nyilván jobban állunk, azonban úgy gondolom, hogy a térség nem használja ki a valódi lehetőségeit. A hármas határból csak a munkaerő elvándorlást érezzük, holott a Hanság és a Szigetköz számos lehetőség a turizmus fejlesztésére. Igaz a bérezés is valamelyest magasabb itt az átlagnál, de jóval drágábbak az ingatlanok és a megélhetés. Nagy az elvándorlás is. sok fiatal Győrben vagy Ausztriában vállal munkát,nagyon sokan Győrben végzik el a gimnáziumot a szakiskolát és többnyire ott is telepednek le.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
Talán nem is lehet rangsorolni, minden feladat egyformán fontos. Nyugodtan, tisztességgel kell elvégezni a feladatokat, meghallgatni az embereket a valódi problémákról tapasztalataikról, mint ahogy nagyszüleink,szüleink tették. A magyar kultúrát tanítatni, visszaadni az embereknek a hitetés, hogy büszkék legyenek arra, hogy magyarok. Hiszen mi magyarok már annyi okos embert adtunk a világnak és korszakalkotó találmányokat. Még a nagy nevű, más nemzetiségű tudósok mellet is ott voltunk, akik kifejezték köszönetüket a munkáért. Szerintem már itt lenne az ideje, hogy most már a magunk javára is fordítsuk. Megérdemlik a megbecsülést és a tiszteletet mint minden más becsületesen dogozó magyar ember, akiknek a haza, Magyarország és a magyarok mindennél fontosabb. Mert Magyarország a magyaroké!
Földesi András
Kétfarkú Kutya Párt
Földesi András, a Kétfarkú Kutya Párt jelöltje 41 éves, két gyermeke van. Mosonmagyaróváron járt középiskolába, Németországban, Győrben és Írországban dolgozott az érettségi után. Tíz éve Lébényben él és egy multinál dolgozik fröccsöntő gépbeállítóként. Magáról annyit mondott még el: „Inkább kutyás vagyok, de a macskákkal is elvagyok.”
Miért vállalta a jelöltséget?
Igazság szerint én csak a harmadik számú jelölt voltam, de az első kettőnek lett jobb dolga, így maradtam én. Először tovább akartam adni a lehetőséget a negyedik számú jelöltnek, de megtudtam, hogy a parlamenti büfé olcsó és nagy adagokat adnak. Szeretek sokat enni és tudok is, így beadtam a derekam. Az meg már csak a hab volt a tortán, hogy a Parlament talán az egyetlen olyan munkahely az országban, ahol munkaidőben lehet alkoholt fogyasztani.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
A kormányzati propagandából tudjuk, hogy a nyugat haldoklik, a békés polgárokat nemváltó óvodás migránsok sanyargatják, vezetőik alkalmatlanok. Sőt mostanában iszonyatosan magas rezsiárak mellett fagyoskodnak a sötét szobákban. A szörnyű nyugati állapotok ellenére mégis százezrek választják a kivándorlást. Ez veszélyes! Meg kell állítani. Másik komoly probléma, amire a kormánypárti kihívóm hívta fel a figyelmet, a felelőtlenül eldobált szendvicsek ügye. A miniszter úr állítása szerint úgy terjedt el korábban a sertéspestis, hogy egy migráns eldobott egy fertőzött sertéshúsos szendvicset, amit megevett egy vaddisznó. Jól megfertőződött és továbbadta egy házisertésnek a kórt. Sok szakértő azt mondta erre, hogy ez nem lehetséges. Én mégis hiszek a miniszter úrnak, nem tudom elképzelni, hogy az aktuális kormányzati propagandát kiszolgálva tudatosan becsapná a polgárokat. Harmadik égető probléma a pandémia kérdése-kezelése. Az kiderült, hogy nagyon furán működik ez a vírus. Családi összejöveteleken, kisebb koncerteken, írótalálkozókon rendkívül veszélyessé válik. Nem fertőz viszont 65 ezres nemzetközi kupameccseken, százezrek által látogatott Vadászati Világkiállításon.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak ezekre a problémákra?
A kivándorlás ügyét a déli határkerítés nyugatra költöztetésével oldanám meg. Vagy
kormányváltással. Inkább kormányváltással. A szendvicsügyet pedig felvilágosítással. Uniós pénzből kampányt szerveznénk a vaddisznóknak, tudatosítanánk bennük, hogy a migránsok által eldobált szendvicseket semmilyen körülmények között se fogyasszák el. A vírus semlegesítésére egyszerű módszert találtunk: az egész országot építsük át stadionná.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
Sok szempontból jól állunk. Mostanában például az egy főre jutó kamionok számában biztosan verjük az ország többi részét.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
Legelőször a büfét keresném meg, és ABC sorrendben végig enném az étlapot. Kétszer.
Dr. Nagy István
Fidesz-KDNP
„Mosonmagyaróváron élek a családommal. Szeretem ezt a várost, szeretem a környék településeit és az itt élő embereket. Hívő, hitemet gyakorló református ember vagyok, aki tudja, hogy honnan jött és mivel tartozik annak a közösségnek, ahonnan elindult.” – vallja dr. Nagy István, a Fidesz-KDNP képviselő-jelöltje.
Miért vállalta a jelöltséget?
Az emberek szeretete sok erőt ad. Sokat beszélgettünk az elmúlt években, ismerem gondjaikat, osztozom örömeikben és tőlem telhetően segítek, ha kell. Jelentős sikereink voltak az elmúlt időszakban, de sokat kell még dolgoznunk. Fontos, hogy a falvak és a vidéki Magyarország jövője biztosítva legyen, mert hiszem, hogy hazánk és gazdaságunk megújulása a vidéki gazdasági erőben rejlik és ehhez minden támogatást meg szeretnénk adni. Készen állok arra, hogy minden erőmmel az itt élők érdekeit és boldogulását szolgáljam továbbra is.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
Ez egy folyamatosan visszatérő kérdés, hiszen, ha belegondolunk, egy családi háztartáson belül is úgy tervezünk, hogy ha az egyik átalakítás, fejlesztés megvalósul, utána mindig jön a következő feladat. Ugyanígy működik ez egy város és egy térség életében is. A szigetközi falvakban ugrásszerűen emelkedett a lakosságszám az elmúlt években. Az útvonalon jelentősen nőtt a forgalom, ezért kiemelt feladat az úthálózat fejlesztése. Fontos az egészségügyi feladatok szakszerű helyi ellátása minden településen. A kormány családpolitikájának célja, hogy minden édesanya, aki dolgozni szeretne, biztonságban tudja elhelyezni gyermekét. A bölcsődei, óvodai, iskolai fejlesztéseken is megállás nélkül dolgozunk. Ha már a munka kérdésénél tartunk: ahhoz, hogy lehessen dolgozni, munkahelyek kellenek. Fejlesztéseket, beruházásokat hozunk a térségbe, új gazdaságfejlesztési lehetőségeket keresünk. De egy várost és a térségét nem csak ezek a kérdések határozzák meg, hanem a szociális ellátórendszere, kultúrája, idegenforgalma is. Hogyan élnek itt az emberek? Mennyire tartják élhetőnek lakóhelyüket? Nos, ezek is az állandóan visszatérő feladatok közé tartoznak.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak ezekre a problémákra?
Az elmúlt években megvalósult beruházások ezeknek a problémáknak a megoldását szolgálják. Nincs olyan település a választókörzetben, ahova ne érkezett volna forrás. A falvainkban óvodák, iskolák, önkormányzati hivatalok, orvosi rendelők újultak meg, járdák és utak épültek. A falvak mellett Mosonmagyaróváron is fontos fejlesztések valósultak meg állami támogatásból. A múlt és a jövő ápolása szempontjából is kiemelten fontos, hogy a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megújult a mosonmagyaróvári vár 1,7 milliárd forintból. Kulturális szempontból nagyon fontos számomra a Huszár-Gál Városi Könyvtár energetikai korszerűsítése és akadálymentesítése, mely 192 millió forintból valósult meg. Ugyanilyen meghatározóak a szociális kérdésekre adott válaszok, ezért nagyon örülök, hogy Mosonmagyaróvár Térségi Társulás a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Vasutas utcai létesítményének felújítására és bővítésére is sor került 150 millió forintból. 720 millió forintos pályázati lehetőségnek köszönhetően fejeződött be 2020-ban az egykori Mofém Kultúrház felújítása. A P-Art Rendezényház újonnan kialakított, kreatív megoldásokat kínáló tereivel, mint exkluzív rendezvényhelyszín átadása óta betölti funkcióját. Jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt években a Kormány az úthálózatok fejlesztésére, szem előtt tartva annak gazdaságélénkítő hatásait. Nem is szólva a területi egyenlőtlenségek leküzdéséről és a környezeti terhelés csökkentéséről. A mosonmagyaróvári elkerülő út esetében is ezek voltak a fő szempontok. A déli tehermentesítő megépítésére 6,2 milliárd forintot biztosít a Kormány. Hatalmas mérföldkő ez a térség életében. Csaknem egymilliárd forintos kormányzati támogatást kapott tavaly a mosonmagyaróvári önkormányzat utak, járdák építésére. Ebből a pénzből mintegy hat kilométeren újulnak meg utak, járdák városszerte. Az 1401-es számú szigetközi út szakaszait folyamatosan megújítjuk. Megkezdtük az alsó-szigetközi elkerülő út előkészítését. A közlekedési tárca szakmai támogatását megszereztük, az érintett polgármesterekkel meghatároztuk az új, kétszer egy sávos út nyomvonalát és azt is, hogy a települések hol csatlakozhatnak majd rá. A megyei rendezési terv ezt a változatot rögzítette is. Ünnepélyes keretek között, civil szervezetek és a lakosság részvételével avattuk fel 2020-ban a Kiserdő utcai Lajta-hidat. A felújított és kétsávossá bővített híd átadásával nélkülözhetetlen beruházás valósult meg, amely további gazdasági növekedést és életminőség javulást hordoz magában. Mosonmagyaróvár a közel 550 milliós beruházást önerőből valósította meg. Jánossomorján, az infrastrukturális felújítások közül kiemelkedik a belterületi kerékpárút kiépítése, melyet 348 millió forintból valósítottak meg. Külön melengeti szívemet, hogy 2020-ban a Rajka-Deutsch Jahrndorf közti utat is felújítottuk, a Trianon okozta sebek egyikét gyógyítva be így. Ez 650 millióba került. De ugyancsak sikerült 833 millió forintból a Várbalog -Albertkázmér – Halbturn közti utat is felújítani. Ezzel közel 30 éves adósságot törlesztettünk. Befejezett projekt a Felső-dunai mellékág rendszerek árvízvédelmének és vízpótlásának első üteme. Ez közel kétmilliárd forintból valósult meg.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
A térség robbanásszerű fejlődésre van ítélve. Kitűnő úthálózati kapcsolatai és az elmúlt évek fejlesztései központi szerepet kínálnak számára. A városvezetéssel és a települések polgármestereivel együttműködve, az eddigi jó kapcsolatokat is felhasználva a dinamikus fejlődés kódolva van.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
Az eddig elért eredmények megtartása, fenntartása mellett komoly útfejlesztési programmal készülök. Ilyen a déli tehermentesítő út mosonszolnoki autópálya-lehajtója a hozzá kapcsolódó úthálózattal, és az északi elkerülő út belterületi szakaszainak megépítése. A szociális ellátórendszerünk egyes elemei, főleg az idősgondozás és a sérültekről való gondoskodás, új létesítményeket, bővítést igényel. Szeretnénk zenei hagyományaink folytatásaként egy önálló zeneiskolát építeni. Turisztikai attrakcióink fejlesztéséhez szükséges a termálfürdő korszerűsítése, az egykori sörgyár és a malom épületegyüttesének felújításához is forrásokat kell szerezni. Meg kell tartanunk a több mint 200 éves agrár felsőoktatásra épülő egyetemi hagyományainkat. Szeretnénk több turisztikai attrakciót, például bővíteni a vízisport-telepet, kempinget, vadasparkot építeni. Minden polgármesterrel személyesen is tárgyaltam, minden településen megfordultam, így tudom, hogy milyen fejlesztéseket szeretnének megvalósítani a jövőben. Ez a térség sikerre ítéltetett. Nekem az a feladatom, hogy a siker megvalósulását segítsem.
Varga Renáta
Normális Élet Pártja
Varga Renáta, a Normális Élet Pártjának képviselő-jelöltje, mint mondja a munkája egyúttal az elhivatottsága is, hogy minden ember megtalálja az ideális otthonát. Hozzátette: a Normális Élet Pártjának (NÉP) jelöltjei nem politikusok, hanem hétköznapi foglakozásokat űző emberek, akiknek elege van abból, hogy a pártok évtizedek óta hitegetnek mindenkit. „Mi vagyunk az egyetlen párt, amelynek képviselői nem kampányolnak közpénzből és fel sem veszik a választási pénzeket. Programunkban szerepel az is, hogy a pártok ne kapjanak állami támogatást, és a civil szervezetekhez hasonlóan csak a személyi jövedelemadó 1 százalékát lehessen felajánlani. A választásra jogosultak harmada nem megy el szavazni, mert nem akar a rossz és még rosszabb közül választani. Rájuk számítunk és azokra, akiknek elege van a hazugságokból, a lopásból, a politikából és a félelemkeltésből. A Normális Élet Pártja történelmi küldetésének tekinti, hogy a „normalitás” visszatérjen az életünkbe. Mindent megteszünk azért, hogy véget érjen az évtizedek óta tartó nemzetrontó folyamat, amit a politikai szereplők gerjesztenek a gyűlöletkeltés eszközeivel.” – hangsúlyozta Varga Renáta.
Miért vállalta a jelöltséget?
Olyan mértékű elégedetlenség tapasztalható az országban, ami április 3-án akár el is söpörheti a jelenlegi politikai garnitúrát. A legfőbb oka annak, hogy a jelöltséget vállaltam az, hogy egy más fajta nézőpontot szeretnénk a közéletben megvalósítani.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
A Mosonmagyaróváron és a térségben élő emberek problémái, a nagy keresztmetszetet nézve ugyan azok, mint a hazánk lakosait jelenleg érintő nehézségek. Valahogy egyfajta fordított működést látunk ezen a téren. A vezetőink döntései túlnyomó részt nem az ország lakosainak érdekeit szolgálják. Az indokolatlan korlátozások következtében ember seregek megélhetése vált bizonytalanná. A kötelező oltások egészségileg tettek tönkre életeket. Ezek nem a mi céljainkat szolgálták. Szakértőknek ki kiáltott média sztárok, a valódi, tudományos alapú információk nélkülözésével rendelkeztek az egészségünket érintő szabályozásokról. Első sorban azt kell megoldani, hogy ez a jövőben ne történhessen meg még egyszer. Ne fordulhasson elő, hogy az alkotmányunkon átívelve, egy nagyobb hatalom kezébe adják a vezetőink ennek a mindenkit érintő döntésnek a jogát.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak ezekre a problémákra?
A változáshoz van szükség ránk és a NÉP-re, a valódi népképviseletre. Hiányolom a kommunikációs összeköttetést a polgárok és a hatalmat gyakorlók között, pedig pontosan ez a feladata a képviselőnek. Ez az alapvető hozzáállás az egyik legfontosabb törekvésem.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
A keleti országrészekhez képest előnyösebb helyzetben vagyunk, de ez nem ad okot a tétlenségre, hiszen a problémák mindenhová begyűrűznek.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
A valódi népképviseletet, hiszen ez a megoldási kulcsa mindennek.
Mácsik János
Megoldás Mozgalom
Mácsik János, a Megoldás Mozgalom (MEMO) képviselő-jelöltje Mosonmagyaróváron született és azóta is a városban él. Mint mondja, sokan ismerik sportvezetői, sportolói tevékenysége miatt. Hosszú idő óta a MOGAAC karate szakosztályának vezetője. Számos rangos eredményt ért el hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A sportért végzett munkáját miniszteri elismeréssel is jutalmazták, valamint megkapta a Máltai Lovagrend nagykeresztjét is 2019-ben.Élelében ma is fontos helyet foglal el a sport, edzőként dolgozik Magyarországon és Ausztriában.
Miért vállalta a jelöltséget?
A sport területén sok eredményt elértem az elmúlt évtizedekben. Ám a sport mellett szeretnék még többet tenni a társadalomért, az itt lakó emberekért.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
Mint ahogy országosan, úgy itt is legfőbb probléma az egészségügy helyzete. Csupán politikai akarat kellene ahhoz, hogy ezt rendezni lehessen. Sajnos a rendszerváltás óta nem történt ez meg. Pedig a jelenlegi kormányzatnak teljes felhatalmazással, uniós forrásokkal lehetősége lett volna erre. Nagy probléma továbbá a zöldterületek méretének drasztikus és folyamatos csökkenése. Nem szabad hagyni, hogy néhány vállalkozó anyagi érdekei miatt tönkre tegyék és beépítsék az utolsó zöldfelületet is. Jó példa erre Mosonmagyaróváron a Wittmann-park, vagy a Kiserdő melletti terület. Bár sok út megújult az elmúlt időszakban a környéken, azért a burkolatok állapota továbbra is kiemelt probléma. Sok helyen szinte járhatatlanok az utak, ezen feltétlenül változtatni kell. Fontosnak tartom továbbá az állatvédelem erősítését, mert nagy lemaradások vannak ezen a területen. Valamint nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a sportra is.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak a problémákra?
Kezdeném a sporttal. Visszaállítanám a térségben a sportiskolákat, aminek annak idején egyik alapítója voltam. Sajnos még a kilencvenes években megszűnt ez az intézmény. Annak idején az önkormányzatnál külön szakember foglalkozott a sport koordinálásával, ma sajnos ez már nincs és érezni is ennek hiányát. Emellett, ahogy már említettem, különös figyelmet fordítanék a zöldfelületek védelmére. Nem szabad hagyni, hogy különböző érdekcsoportok kisajátítsák ezt maguknak és rendelkezzenek felette. Nem megengedhető az ilyen mértékű beépítés a városban.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
Úgy gondolom, hogy nagyon jó a térség gazdasági ereje. Ugyanakkor hátrány, hogy sokan járnak át Ausztriába dolgozni. Az általuk megkeresett pénz többségében nem a helyi gazdaságba forog vissza, nem itt költik el, hanem a határ túloldalán. További probléma, hogy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása miatt itt munkaerőhiány alakult ki. Az ország más részéiből tömegével érkeznek ide vendégmunkások, ami számos negatív hatással jár. Emelkednek az ingatlan árak, a lakások bérleti díjai, ám ezek negatív hatással vannak az itt élők többségére.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
Megválasztásom esetén az említett problémák megoldását tartanám a legsürgetőbbnek. Emellett dolgoznék az egyre jobban elharapódzó korrupció visszaszorításán. Sajnos hazánk jelenleg egy következmények nélküli ország. Ezen változtatni kell. Ezt tartom az egyik legfontosabb feladatnak.
Magyar Zoltán
DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd
Magyar Zoltán, az ellenzéki összefogás (DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd) jelöltje Mosonmagyaróváron született, azóta is a városban él. Agármérnökként végzett a város egyetemén. Mint mondja: 2010. óta országgyűlési képviselőként szolgálom hazámat és szűkebb térségemet. A Mezőgazdasági Bizottság alelnöke és a Hungarikum Bizottság egyetlen ellenzéki tagja vagyok. Igyekszem a legjobb tudásom szerint, aktívan végezni a munkámat, egyedül több beadványom, felszólalásom és törvénymódosításom van a Parlementben, mint az összes Győr-Moson-Sopron megyei kormánypárti képviselőnek együttvéve. – tette hozzá.
Miért vállalta a jelöltséget?
Mert azt látom, hogy sem országosan, sem pedig helyben nem mennek megfelelően a dolgok. A korrupció mértéke a magyar történelem során még soha nem volt ilyen magas szinten, ahogy hazánk eladósodottsága sem. Katasztrofális állapotban van az egészségügy, alacsonyak a nyugdíjak és a bérek. Bármerre nézek azt látom, hogy az elmúlt évtized jó gazdasági klímáját egyáltalán nem használta ki az ország vezetése. Pontosabban kizárólag egy szűk kiváltságosi rétegnek kedveztek. Nem készültek fel a nehéz időszakokra, amilyenbe most sodorták hazánkat. Teendő tehát sok van. Mosonmagyaróváron és a térségben élők ősszel az előválasztásokon közel 80%-os támogatás mellett engem bíztak meg azzal a feladattal, hogy az összefogott ellenzék támogatásával kihívjam és legyőzem a hatalom jelöltjét.
Ön szerint mik Mosonmagyaróvár és a térség legfőbb megoldandó problémái?
Kórházunkkal kezdeném. A kiszivárgott állami dokumentumok szerint, amennyiben nyer a Fidesz áprilisban, megszűntetik a nőgyógyászatot, szülészetet, gyermekosztályt és a sürgősségi ellátást is a Karolina Kórházban. Ezt nyilvánvalóan meg kell akadályoznunk, ezért is van szükség a kormányváltásra. Szükség van állami bérlakásprogramra is a városban. Nem járja, hogy a fiatalok csak akkor tudnak saját ingatlanba belevágni, ha erős szülői segítségre számíthatnak, de még emellett is hosszú évtizedekre adósodnak el. Az utak és a járdák állapota is sürgősen felújításra szorul, valamint a Szigetköznek régen beígért, de meg nem valósult turisztikai fejlesztést is be kell indítani. De abból is elege van már szinte mindenkinek, hogy az utolsó zöldfelület helyén is lakópark és betonozott terület létsül.
Milyen megoldási lehetőségeket lát megvalósíthatónak ezekre a problémákra?
A megoldás első és legalapvetőbb feltétele egyértelműen a kormány- és képviselőváltás. Ezek után azonnal el kell zárni a korrupciós csatornákat, amit lehet vissza kell szerezni a nemzet számára. Térségünkben is rengeteg zavarosügyet kell feltárni. Hogy került Mészáros Lőrinchez a korábban állami tulajdonú Lajta-Hanság Zrt.? Miért támogatott egy ilyen lépést egy agrárminiszter? Hogy került a mosonmagyaróváriak egyik kedvenc kiránduló célpontja, a Hanság szívében fekvő tó is a fent említett fideszes gázszerelőhöz? De kórházunk korábbi vezetői ellen is több bűncselekmény ügyében nyomoznak. Mivel őket is a helyi fideszes vezetés nevezte ki, jó lenne látni, hogy az eltűnt kórházi pénz kikhez jutott? Ebből is látszik, hogy sok probléma és kérdés megoldásához csak akkor jutunk el, ha a döntéshozó személyét cseréljük le. Úgy országosan, ahogy helyben is.
Az ország más területeihez képest milyennek tartja a térség fejlettségét, gazdasági erejét?
Az országos átlag feletti gazdasági teljesítmény sokat romlott az elmúlt időszakban. Sajnos térségünk mindezidáig nem tudta eléggé kiaknázni az előnyös földrajzi elhelyezkedését és az itt élő emberek szorgalmát. Ez sokszor rossz politikai döntések miatt van így. Éppen a közelmúltban, az Országgyűlés utolsó ülésén, március 10-én szavazott arról a Parlament, hogy Baja és Esztergom megyei jogú városi rangot kapjon. Miközben gratulálok mindkét városnak és örülök a sikerüknek, érthetetlenül állok azelőtt, hogy ez városunknak miért nem jár? Baja népesség nem éri el a 35 ezer főt, Esztergomé 28 ezer fő. Gazdasági súlyuk sem jelentősebb Mosonmagyaróvárnál, ahogy történelmi oka sem lehet, hiszen mi is vármegye központ voltunk. Nagy István ott ül a kormányban, mégsem tartotta ezt fontosnak. Pedig sokkal több forrással járna és nagyobb szabadsággal a megyei jogú státusz.
Megválasztása esetén milyen feladatokat tartana a legsürgetőbbnek?
Az előző kérdésben taglalt megyei jogú rang beterjesztése mindenképpen célom. Szigetköz számára pedig egy átgondolt, minden érintett számára előnyös turisztikai fejlesztési sorozatba vágnunk bele. Mi, akik itt élünk ismerjük és szeretjük a Szigetköz természeti és kulturális látnivalóit, gasztronómiáját és különleges értékeit. Sajnos azonban országosan, pláne határon túl még kevesen választják pihenésre, kikapcsolódásra térségünket. Ezért is kell erre a feladatra sokkal több forrás és figyelem. Kórházunk minden osztálya számára biztosítani kell a stabil, kiszámítható működést. Ugyan nem a legégetőbb problémák között van, de személyes vállalásom, hogy egy modern moziláncot hozok a városba. Egy mozi üzemeltetése nem állami feladat, de az ösztönzésre számtalan mód van, ezzel is élhetőbbé válna térségünk.
