Zsúfolásig megtelt a mosonmagyaróvári városháza díszterme sőt, még az előtér is a csütörtök délutáni rendkívüli közmeghallgatáson, amit a Karolina Kórház jelenlegi helyzete és jövője miatt szervezett az önkormányzat. Az eseményen részt vettek az Országos Kórház Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint a kórház vezetőségének képviselői, illetve a térség országgyűlési képviselője is.
A közmeghallgatás kezdetén dr. Árvay István leszögezte: 2012-ben egy széles spektrumú ellátást biztosító, több mint ötszáz munkatárssal működő és minimális adóssággal rendelkező kórházat adtak át állami fenntartásba. Hozzátette: ezt követően is többször nyújtottak anyagi segítséget az intézménynek. A Covid járványt követően pedig az osztályok újraindításához összességében mintegy 300 millió forinttal járult hozzá az önkormányzat. A kórház folyamatos finanszírozási hiánnyal küzdött az elmúlt évtizedben, ez vezetett az ellátás folyamatos csökkenéséhez. A polgármester kiemelte: a város a továbbiakban is támogatta volna az intézményt, ám az idei év elején azt a tájékoztatást kapták, hogy a fenntartó nem engedélyezi külső forrás elfogadását a kórháznak. Dr. Árvay István hangsúlyozta: már nem kérést, hanem elvárást akarnak megfogalmazni a fenntartó felé. Éppen ezért a közmeghallgatáson elhangzottak alapján a májusi képviselő-testületi ülésen állásfoglalást fogalmaznak meg a kórház ügyében. Hozzátette: az intézmény ellátási struktúrájának visszaállításához kormányzati szinten egy felelős személy, akár kormánybiztos kinevezését is kérik.
A közmeghallgatáson napirendre került a március óta új formában működő háziorvosi ügyelet is. Erről dr. Porpáczy Krisztina, az orvosi kamara megyei alelnöke mondta el aggályait. Kiemelte: márciusig a térségben három ügyeleti ponton fogadták a betegket, ezt mostanra egy helyre csökkent. Mint mondta: a jelenlegi rendszerben a háziorvosok nem tudják, hogy egy-egy panasz esetén a betegeket melyik kórházba utalhatják tovább. Dr. Szijjártó László, a kamara megyei elnöke a problémák sorát folytatva hangsúlyozta: a gyerekek ellátása kapcsán nagyon rizikós a helyzet. Ez a hétvégi időszakban csak Győrben oldható meg, hiszen a Karolina Kórházban péntek délután 4 órától hétfő reggel 8-ig nem működik a gyermekosztály, a háziorvosi ügyeltben pedig nincsenek gyermek szakorvosok. Mint mondta: sajnos ebben a rendszerben borítékolva van egy tragédia.
A sportorvosi rendelés megszűnése miatt Drescher Ottó, az MTE1904 elnöke emelt szót. Hangsúlyozta: ez a térségben mintegy hatezer gyermeket és felnőttet érint, köztük ötszázat az általa vezetett egyesületből. Közülük húsznak lejárt a sportorvosi engedélye. Győrben egy hónapnál is hosszabb a várakozási idő és a nyári időszakra már nem is tudnak fogadni sportolókat. A felvetésre dr. Szondi Zita országos kórházfőigazgató-helyettes elmondta: a kórháznak nincs működési engedélye sportorvosi tevékenységre, ahhoz az Országos Sportegészségügyi Intézettel kell szerződni. Hozzátette: megpróbálnak mindent megtenni a probléma megoldása érdekében. A témához hozzászólt dr. Bertalan István is, aki húsz éve végzett sportorvosi tevékenységet a városban. Mint mondta: korábban ez a rendelőintézetben működött, ám a korábbi gyakorlatot a jelenlegi főigazgató a múlt év végén megszűntette. A szakember azonban nyitott arra, hogy ezt a tevékenységet folytassa a városban.
Ezt követően a jelenlévők részéről záporoztak a kérdések az illetékesek felé a Karolinával kapcsolatban. „Volt egy jól működő kórházunk, miért kellett megszüntetni? Milyen indokok alapján akarják bezárni a kórházat?” – a kérdések mindegyikének lényege erre irányult.
„Nem zártuk be a Karolina Kórházat és nincs is szándékunkban.” – hangsúlyozta válaszában dr. Szondi Zita. A kórházfőigazgató-helyettes kifejtette: a szakemberhiány okozza a legfőbb problémát. Igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy mielőbb visszaálljon a hétvégi szülészet a kórházban. Ennek érdekében már több orvossal is szerződést kötöttek. A tervek szerint júniustól a sebészet is működik majd, első körben az egynapos sebészeti ellátások terén. Szeptembertől talán szélesebb spektrumban is. Hozzátette: a tíz évvel ezelőtti struktúra vélhetően nem áll vissza, hiszen ez idő alatt rengeteget változott az egészségügy. Az új eljárásoknak köszönhetően sokkal kevesebb szükség van fekvőbeteg ellátásra. Éppen ezért az egynapos sebészet, illetve a járóbeteg szakellátás fejlesztését és bővítését helyezik előtérbe.
Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: folyamatosan dolgoznak a probléma megoldásán. Mint mondta: a legnagyobb gondot a humánerőforrás hiánya okozza. A nyugati határszélen és a magánszektor elszívó hatása miatt ez óriási kihívás. „Mindenki azon van, hogy normálisan működő kórházunk legyen.” – hangsúlyozta. Az intézmény esetleges magánosítása kapcsán elhangzott felvetésekre a képviselő kijelentette: soha nem merült fel a Karolina Kórház magánkézbe adása.
