Az 1956-os sortűz áldozataira emlékeztek csütörtökön Mosonmagyaróváron.
A főhajtások sora ezúttal is a Hunyadi-iskolánál kezdődött az akkori szakmunkástanulók emléktáblájánál, akik a gyilkos sortűz áldozataivá váltak. Az ünnepségsorozat a Karolina Kórház udvarán, majd a Gulyás Lajos emléktáblánál folytatódott. Ezután az emlékezők a helyi egyetemi karhoz vonultak, ahol dr. Nagy Frigyes beszélt a sortűz áldozatává vált gazdász hallgatókról. Ezt követően polgármesteri hivatalánál Pausits István beszélt. A magyaróvári temetőben Bérczi Csaba idézte fel a hatvanegy évvel ezelőtt történteket, majd az Ujhelyi-iskola diákjai adtak ünnepi műsort.
A temetőtől ezúttal is gyalogos felvonulás indult a Gyász térre. Az ipartelepi laktanya előtt dr. Szakály Sándor, a Veritas Történtetkutató Intézet főigazgatója beszélt az emlékezés fontosságáról. Mint mondta: az 1956-ban elkövetett bűnöket meg lehet bocsátani, de elfeledni soha. A megbocsátást azonban nehezíti, hogy nem történt igazi felelősségre vonás, a bűnösöket nem nevezték meg.
A szónokot követően a Csütörtöki Szalon versmondóinak ünnepi műsorát hallgathatták meg a résztvevők, majd Csáfordy Julianna református lelkipásztor imáját követően koszorúzással ért véget a megemlékezés.
