Dr. Pető Péter ismert személyisége Mosonmagyaróvárnak, az előző ciklusban a képviselő-testületben a Fidesz frakcióvezetője volt. Főállású ügyvédként dolgozott, ezt a tevékenységét azonban most szüneteltetni kénytelen, hisz az önkormányzati választásokat követően a megyei testület alelnökévé választották. Ez a két feladat a jogszabályok szerint összeférhetetlen.
– De ismerhetnek a turisztikai területről is, a Tourinform Iroda létrejötténél is bábáskodtam, illetve nem kis részem van abban, hogy az ma a Magyar utcában működik – teszi hozzá Pető Péter, akit Győrben kerestünk fel november végén a megyeházán.
– Az új funkcióval együtt jár, hogy naponta Győrbe jársz be dolgozni. Mosonmagyaróvár eltűnik az életedből?
– Dehogy tűnik. Született óvári vagyok, az egyetemi éveket s egy kicsi győri kitérőt leszámítva mindig Mosonmagyaróváron éltem. Márciusra várjuk kisfiunkat feleségemmel, nyilvánvaló, hogy hosszú távon is Mosonmagyaróvárban gondolkodunk. De a TDM-nél maradt némi kötődésem még. S voltak még tisztségek, amelyek lassan szűnnek meg, éppen az említett összeférhetetlenség okán is. Így például november 15-ig én voltam a Movinnov felügyelő bizottságának az elnöke.
– A szennyvízprojektben is érintett voltál.
– Igen. Igaz, a szennyvíztisztító műszakilag már elkészült, s most Árvay István polgármester úr a társulás elnöke. Gyakorlatilag már csak a pénzügyi lezárás maradt. De ami a Szigetközzel összefüggő feladatom volt, az szerencsére jól kapcsolható a megyéhez.
– Tehát hivatalnok lettél.
– Ez érdekes. Jogász emberként nekem azt mondták, hogy ez speciális tartalmú közszolgálati jogviszony. Ezt jól megjegyeztem magamnak. Októberben öt évre választottak megyei képviselőket, s közgyűlési határozat rögzíti a tiszteletdíjamat, ez nyilvános, megjelent a megyei lapban. Az ügyvédi irodámban tulajdonos maradhattam, ezt az irodát egyik kollégám viszi tovább. De nem praktizálhatok, s más kereső tevékenységet nem folytathatok. Ami nem jelenti azt, hogy Mosonmagyaróvár közéletéből ki szeretnék maradni. Kötődök a gimnáziumhoz, az intézményi tanács elnöke vagyok, részt veszek a Mofém telepi városrészi egyesület munkájában elnökségi tagként. Lokálpatriótának vallom magamat.
– Ennek ellenére ez a funkcióváltás az életedben. Hisz teljesen másféle feladatok találnak meg itt, mint találtak meg odahaza. Még akkor is, ha képviselőként már szereztél némi közigazgatási, politikusi tapasztalatot.
– És hozzátehetném, szemléletben is nagy a váltás. Hiszen egy konkrét körzettel foglalkozni – annak a körzetnek voltam az önkormányzati képviselője, ahol éltem – egészen más, mint itt, egy megváltozott szerepű megyei közgyűlésben tevékenykedni. Ugyanakkor például, amikor a településfejlesztési operatív programot kellett átprogramozni a megyére, máris hazataláltam. Mindjárt otthon voltam egy kistérségi ülésen, ahol megfelelő ötletekkel segítettem a polgármestereket, hogy jó projektötletekkel töltsék fel a programot. Tehát a szemlélet más, de ugyanakkor sok mindenben visszakapcsol Mosonmagyaróvárhoz.
– Érdekes?
– Egy helyzet egyszerre érdekes, és egyszerre furcsa. Sok új feladattal találkozik az ember, de 45 évesen egy kicsit nehéz is, hisz az emberben egyfajta komfortérzet kialakul előző környezetében. Nyilván hat hét kevés ahhoz, hogy az újfajta környezetben ez a komfortérzet kialakuljon.
– Megváltozott megyei szerepről tettél említést. Kívülről úgy látszik, hogy a megyei szerep folyamatosan csökken.
– Inkább azt mondanám, hogy új feladatot kaptunk, s ehhez nekünk fel kell nőni. A külső szemlélőben az a kép él, hogy a megye szociális, oktatási, egészségügyi intézményeket üzemeltetet, tart fenn. Ez 2011-ben megszűnt, ezeket a funkciókat a magyar állam átvette. Utána jött egy időszak, amikor terveket, koncepciókat készítettek, s ez már a területfejlesztéssel függ össze. Ugyanakkor az új uniós ciklusban jelentősen megváltozott a pályázati rendszer. A települési önkormányzatok direktben lényegesen kevesebb pályázati forrásokhoz jutnak, mint ahogyan idáig. A kisebb jellegű önkormányzati fejlesztéseket – fejlesztési programokat kellett írni a településeknek – járási szinten összesítették, s ebből alakult ki a megyei fejlesztési program. Integrált településfejlesztési programnak hívjuk ezt, s ezeket a megyei közgyűlések állították össze. A jelenleg hatályos kormányrendelet szerint az ezzel kapcsolatos pályázatok kiírása és a pályázatok lebonyolítása is a megyék feladata lesz. Ezt hét éves ciklusban a mi megyénkre lebontva 31 milliárd forintot jelent, Ez a rendszer gazdaságfejlesztésből és területfejlesztésből áll. A forrás hatvan százaléka gazdaságfejlesztés, negyven százaléka területfejlesztés. Óvárról ebben a programban többek közt például a Báger nyolcvan milliós fejlesztése, a múzeum megújulása van benne.
– A megyei közgyűlésnek hatásköre csak a két megyei jogú városon kívül van.
– Valóban de az integrált területfejlesztési program úgy teljes, hogy kiegészül a két megyei jogú város programjával. Köteles a megyei közgyűlés egyeztetést folytatni, s azután fésüli össze a programokat.
– Két hónap telt el, megszoktad az új munkahelyedet?
– Befogadó környezetbe kerültem, igaz, óváriként egyedül vagyok. A politikusi léthez hozzátartozik az, hogy utazni kell. Lokálpatriótának vallom magamat, akkor is, ha a szűkebb környezetemből kiléptem, s öt évig egy másik életformát kell élnem. Annak ellenére, hogy Győrben dolgozom, ugyanolyan mosonmagyaróvárinak és szigetközinek érzem magamat, mint annak előtte.
– Gondolom, könnyíti a munkát, hogy biztos Fidesz többség van a közgyűlésben.
– Mind a 19 megyei közgyűlésben többségben van a jobboldal, két olyan megye van, ahol kétharmados a többség, ez Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye.
– Akkor a hibáitokat is saját magatok követhetitek el.
– Egyfajta kontinuitást jelent az is, hogy gyakorlatilag az előző közgyűlés tagjai alkotják a mostanit is. Az ott elkezdett munkát lehet folytatni tovább, nem kellett mindent elölről kezdeni.
Böröndi Lajos
