Negyedszázados önkormányzati rendszerünk. Az alábbi cikkben tényszerű adatok felhasználásával szeretném bemutatni az önkormányzati rendszer elmúlt 25 évét, annak (át)alakulását 1990-től napjainkig.
1990. szeptember 30-án volt a rendszerváltást követő új önkormányzati választások első fordulója. Eltelt 25 év és joggal tehetjük fel a kérdést: van-e okunk ma, 25 év eltelte után ünnepelni? Eredményes volt-e a 25 év? Az önkormányzatiság beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?
A 25 évvel ezelőtt létrejött magyar önkormányzati rendszer az európai értékeken alapult. Az akkori Alkotmány rögzítette, hogy az önkormányzáshoz való jog a települések választópolgárainak kollektív joga, önálló tulajdoni formaként jelölte meg az önkormányzati tulajdont, biztosította az önkéntes feladatvállalást, az azt lehetővé tevő saját bevételeket, a helyi közügyek intézésében való közvetlen állampolgári részvétel jogi kereteit, garanciáit. A települési önkormányzatok széleskörű autonómiával, önállósággal rendelkeztek, az akkori Alkotmány megjelölte az önkormányzatok alapjogait és meghatározta azok védelmét, a feladatellátásban, a gazdálkodásban alkotmányosan védett önállóság érvényesült.
A magyar önkormányzati rendszer kialakításakor a decentralizált közigazgatási modellt választottuk. Az állami hatáskörök lebontása, a decentralizált önkormányzati rendszer következtében a települési önkormányzatok széles feladatkörrel és ehhez szükségszerűen társuló átfogó felelősséggel rendelkeztek. A települések önállóvá válása jelentős helyi energiákat szabadított fel, ami megmutatkozott a helyi társadalom aktivizálódásában, a helyi civil szervezetek számának és a helyi közéletben való részvétel igényének növekedésében is. A polgárok számára érezhető közelségbe került a rendszerváltozás.
Eleinte a kormány és az önkormányzatok kapcsolatát a partnerség jellemezte. Az idő előrehaladtával megmutatkoztak a rendszer hiányosságai: a települések feladatellátó-képességét meghaladó, differenciálatlan kötelező önkormányzati feladat telepítés, a központi költségvetési támogatás mértéke nem igazodott a feladatokhoz, ezek és a politikai indíttatású döntések hatására növekvő önkormányzati eladósodás.
A 2010-ben megválasztott Fidesz-KDNP-kormány a korábbi önkormányzati rendszer lényeges átalakítását határozta el. A 20 évig jól működő decentralizált önkormányzati modellt a centralizált közigazgatás szisztémája váltotta fel. Az elmúlt öt évben a közigazgatás rendszerében több olyan változtatást hajtottak végre, amelyek kikezdték a jogállami és a szakszerű működés kereteit. A változások alapjaiban érintették az önkormányzati rendszert is. A változtatások azt jelzik, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása nem a gazdasági válság átmeneti következménye, hanem egy sajátos, centralizált állam tartós szervesülése, a társadalom „megregulázásának” egyik eszköze.
A jelenlegi kormánypártok az elmúlt években tudatosan bontották le a fékek és ellensúlyok demokratikus állami működés garanciáját jelentő rendszerét. Szisztematikusan szorítják háttérbe a hatalmi ellensúlyt jelentő önkormányzati rendszert. Az elmúlt évek megmutatták, hogy a jelenlegi kormánypártok csak a saját hatalmuk biztosításában következetesek, s egyre szembeötlőbb a szavak és a tettek kettőssége.
A települések és az ott élők „öngondoskodási-kötelezettségének” túlhangsúlyozása következményeként csökken az állami felelősség az emberekért, az állam által biztosított közszolgáltatásokért. A gazdálkodás önállóságát jelentős mértékben csökkenti, hogy megszűnt a helyi közösség által létrehozott önkormányzati vagyon önálló jogi jellege, annak jelentős része a feladatátvételre hivatkozva kártalanítás nélkül, bármikor államosítható.
A kormány 2014-ben átvállalta az önkormányzatok addig felhalmozott adósságát, s erre hivatkozva vett át feladatokat, de az éves adósságszolgáltatásnál nagyobb arányban csökkentette az önkormányzatok költségvetési támogatását. Mára az önkormányzatok helyett azok gazdasági társaságai adósodt(n)ak el, ugyanolyan mértékben, mint korábban a helyi önkormányzatok. Az önkormányzati átalakítás kezdetén ígért feladatfiananszírozás mára már feladatalapú finanszírozássá durvult, melyben az objektív szempontok helyett a szubjektív alapú elosztás érvényesül.
Dr. Kovács Tamás, az MSZP helyi elnöke
2015/16
