„A gyors és kényszerű váltás erőfeszítést jelentett tanárnak, diáknak egyaránt. Ám több, mint egy hónap elteltével azt tapasztaljuk, hogy szinte mindenki megállja a helyét az új helyzetben.” – mondja dr. Makk Zoltán, a mosonmagyaróvári Móra-iskola igazgatója a tantermen kívüli oktatás elmúlt heteinek tapasztalatairól.
Mint ismeretes, a koronavírus járvány miatt elrendelt országos veszélyhelyzet okán március közepe óta az iskolák oktató-nevelő munkája tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik. Ez nem rendkívüli szünet, hanem az oktatás módjának megváltoztatása. Az elmúlt több, mint egy hónap tapasztalatairól kérdeztük dr. Makk Zoltánt, a mosonmagyaróvári Móra-iskola igazgatóját. Elmondta: mindannyian megpróbáltak a hirtelen jött, új kihívásnak megfelelni, pedagógusok, szülők, diákok egyaránt. Ez nyilván nem ment mindenki számára egységesen, hiszen különböző digitális kompetenciákkal, családi háttérrel és életkori sajátossággal rendelkező gyerekekkel kellett egy teljesen új rendszerre váltani.
Az igazgató hozzátette: az első hetek tapasztalataiból látszik, hogy főként a legkisebbek részére minimalizálni kell a tananyagot, hiszen nem terhelhető egy kisgyermek egész nap feladatokkal, a szülő pedig nem pedagógus. „Mindenkinek alkalmazkodnia kellett az új helyzethez, Mi is rengeteget tanultunk az elmúlt egy hónapban.” – hangsúlyozta dr. Makk Zoltán.
Elmondta: A pedagógusok elsősorban a Kréta rendszerre töltik fel az elvégzendő feladatokat. Többen saját videót is készítenek, a tananyaghoz kapcsolódó internetes hivatkozásokat küldenek segítségképpen. A tanulók zöme rögtön tudta használni a rendszert. A személyes kapcsolattartásra pedig legtöbben a messenger programot találták a legjobb megoldásnak. A felsőbb évfolyamokon több osztályban használják a különböző virtuális tanterem alkalmazásokat is. Az első hónap alapján jók a visszajelzések a szülők és a gyerekek részéről egyaránt. A kényszer szülte helyzetben pozitívum, hogy nem kellett kényszer szünetre menni, így befejezhetik a diákok a tanévet. A kezdeti kisebb nehézségek ellenére ma már jól működik a távoktatás, a szülők többsége együttműködő és a gyerekek jól teljesítenek. Hátránya azonban, hogy nincs élő, személyes kapcsolat a tanulókkal, pedig ez főként az alsós évfolyamokon ez nagyon fontos lenne. Így a szülőkre hárul a feladatok elsajátíttatása.
A gyerekek többsége szorgalmasan dolgozik, a megadott határidőre visszaküldik a leckét, elvégzik a kért feladatokat. Csupán egy-egy tanuló akad, aki a pedagógusok többszöri megkeresése ellenére sem reagál. Ilyen esetekben az osztályfőnök igyekszik elérni a szülőket, vagy a diákot. A szülők reakciói vegyesek. A többségük támogatóan állt a gyermeke mellé, megértették, hogy ez egy rendkívüli helyzet és össze kell fognunk. A gyerekek többsége azt jelzi vissza, hogy már hiányzik számukra az iskola, a barátok.
Dr. Makk Zoltán kiemelte: remélik, minél előbb visszatér minden a normális kerékvágásba, hiszen így hosszú távon nem lehet nevelni, hiányzik a személyes kapcsolat pedagógus és diák között. Ezzel együtt továbbra is megtesznek mindent annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen az oktatás.
