Hosszú ideje áll kihasználatlanul a korábban szebb napokat látott egykori Mofém Katona József Művelődési Ház. A létesítmény évtizedekkel ezelőtt szerves része volt a Mofém-telepiek – sőt, a város minden lakója – életének, működött itt mozi, színház, ifjúsági klub, könyvtár, de még disco is. A városrészben élők közül sokakat kellemes emlékek fűznek a kultúrházhoz és aggódva várják, mi lesz a számukra szinte kultikus helynek számító épület sorsa. Most úgy tűnik, végre történik előrelépés a hasznosítást illetően. Az önkormányzatnak ugyanis megvásárolta az épületet és több mint félmilliárd forintos támogatást nyert, hogy újra kulturális központot alakítson itt ki. Múltidéző rovatunkban ezúttal a legendás kultúrház fénykorát idézzük fel Vitéz Vilmos segítségével, aki művelődésszervezője, majd vezetője is volt az intézménynek.
A Mofém Katona József Művelődési Ház1954. november 7-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A kultúrházat az akkori Mofém-gyár építette és saját fenntartású szakszervezeti intézményként működött. Kezdetben hétszáz férőhelyes volt a színházterem befogadóképessége, ehhez tartozott még néhány kisebb terem a különböző foglalkozások számára. Az évek során több átépítésen is keresztülment a létesítmény, ezek során először 627, majd 530 férőhelyesre csökkent a színházterem befogadóképessége. Ám még így is – máig – a város legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Az átépítések során alakították ki egyebek mellett a könyvtárat is, ami nagyon népszerű volt a környéken élők körében, a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően az utolsó időkben már 15 ezerre duzzadt a könyvállománya.
Vitéz Vilmos 1972-től közel egy évtizeden át dolgozott a Mofém-kultúrházban, kezdetben mint művelődésszervező, majd éveken át igazgatóként irányította az intézményt. „A kultúrház akkori vezetője különösen népművelő szemléletű volt, tartalmilag szerette volna felfuttatni az intézményt. Érveivel sikerült megnyernie a vállalat akkori vezetését, ezért jóváhagyták egy főállású művelődésszervező alkalmazását. Így kerültem 1972-en a Mofém-kultúrházba.” – emlékszik vissza a kezdetekre Vitéz Vilmos. Mint mondta: ebben az időben indult be az igazi kulturális pezsgés az intézményben. Számos brigád összejövetelt, ismeretterjesztő és kulturális programot szerveztek, volt munkás akadémia, brigád vetélkedő és az akkor már évtizedek óta sikeresen működő Mofém-fúvószenekar is állandó otthont kapott a házban. Ám nem csupán a gyár dolgozói számára volt nyitott a létesítmény, számos rendezvényt szerveztek idős és fiatal korosztály számára egyaránt. Több ma már kultikusnak számító zenekar fellépett a kultúrház színpadán. Így például az Illés, Omega, Metró, Bikini, vagy a Neoton. A koncertek mindegyike teltházzal zajlott, szó szerint, még a csilláról is lógtak. A könnyűzenei koncertekhez hasonlóan a más műfajú előadások is tömegeket vonzottak a Mofém-kultúrházba, így a komolyzenei események, vagy szórakoztató előadások. Működött itt mozi is, eleinte heti két – hétköznapi és vasárnapi – előadással, később pedig csak vasárnap. Számos programot szerveztek a városi művelődési központtal közösen, hiszen ekkor még épült meg a mai, városközponti létesítmény, így kizárólag csak itt lehetett megrendezni nagyobb érdeklődésre számot tartó eseményeket. Ilyen volt például a Hofi-, vagy Kabos- est. Ez utóbbi esetén előfordult, hogy egy este három előadást is kellett tartani, amik mindegyike teltházzal zajlott. Bérletes színház is volt folyamatosan a Mofém-kultúrházban. Hosszú ideig az akkori győri Kisfaludy-színház hozta el az előadásait, később azonban anyagi okok – valamint a nézőtért szűkítése – miatt az Állami Népszínház előadásait tekinthette meg a közönség, ami szintén rendszeresen teltházzal zajlott.
Vitéz Vilmos hozzátette: a kulturális programok mellett számos szakkörnek, klubnak biztosított helyet a létesítmény. Volt itt egyebek mellett amatőr filmes stúdió, kézműves szakkör,ifjúsági klub, de egyéb más sport-, kulturális- és szabadidős tevékenység is otthonra talált az intézményben. „Életem legszebb időszaka volt az itt eltöltött közel egy évtized. Lüktető élet volt a kultúrházban minden területen. Sajnálom, hogy ez véget ért és hagyták szinte teljesen tönkremenni az épületet. Az önkormányzat talán az utolsó órában döntött a megmentése mellett. Remélem, hogy rövid időn belül újra olyan pezsgő élet költözik a kultúrház falai közé, mint régen.” – hangsúlyozta Vitéz Vilmos.
Retro rovatunk állandó segítője Ferencz Tibor, aki páratlan fotógyűjteménnyel és egyéb visszaemlékezésekkel rendelkezik a város elmúlt évtizedeiről. Ezt folyamatosan bővítve a nagyközönség előtt is bemutatja „Mosonmagyaróvár Retro” címen a legnagyobb közösségi oldalon. Ebben a témában Ferencz Tibor az elmúlt időszakban több könyvet is megjelentetett már. Legutóbb, a közelmúltban jelent meg „Mosonmagyaróvár egykor és ma I.” című kötete, ami még korlátozott számban kapható. (Könyvek megvásárolhatók a Huszár Gál Városi Könyvtárban , a Pergamen Papírboltban, Vecsey Tamás órásmesternél, a Puci és Gábor papírboltban, valamint a Fehér Ló Közösségi Házban.)
