Megfelelő emberek kellenek az embert próbáló feladatokhoz

Megfelelő emberek kellenek az embert próbáló feladatokhoz

- Kategória: Közélet

„Embert próbáló feladatból akadt bőven ebben az évben és várhatóan lesz jövőre is. A legfontosabb feladat, hogy megtaláljuk ehhez a szükséges forrásokat és megtartsuk, megkeressük a megvalósításban közreműködő megfelelő szakembereket.” – mondja dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere. A városvezetőt az idei esztendő eredményeiről, illetve a következő év feladatairól, kihívásairól kérdeztük.

– Számos fejlesztést terveztek az idei esztendőre és jól láthatóan több meg is valósult ezekből az év során. Sikerült minden elképzelést megvalósítani? Elégedetten zárja a 2017-es évet?

– Az elért eredményekkel elégedettek vagyok, ám sosem dőlhetünk hátra. Mindig azt érzem, hogy a lehetőségekhez képest lassan haladnak az ügyek. A fejlesztésekhez szükséges pénzügyi feltételek adottak, akár önkormányzati forrásról, vagy pályázati támogatásról van szó. Az építőiparban az elmúlt időszakban tapasztalható túlterheltség és munkaerőhiány miatt viszont ez a késlekedés akár lényegesen drágíthatja is a munkákat.

– Mi az oka ennek a késlekedésnek?

– Be kell látnunk, lehet, hogy túl nagy falatot akarunk átnyomni ezen a szűk keresztmetszeten. A hatósági fékek, az engedélyeztetés és közbeszerzés hosszú folyamatai bonyolítják és bizonytalanná teszik ezeket a munkákat a kivitelezők számára. Emellett a városháza szűkös létszáma tovább súlyosbítja a problémát. Mindezek miatt tapasztalhatják például azt a városlakók, hogy az év utolsó heteiben kezdődött számos nagyobb útépítés is. Mindezek ellenére az ez évre tervezett beruházásaink nagy része megvalósult. Fejlődik, változik a város. Minden városrészben komplex, több éves fejlesztési programok is elindultak. Mosonban például a volt Kaiser telephely, Enge utca környékén, a Mofém-telepen a Mofém kultúrház megvásárlása, a Kiserdő út mellett az új lakóterület kialakítása és a közúti híd bővítése hozott és hoz váltózásokat a jövőben. Útfejlesztési programunkat szinte maradéktalanul végrehajtottuk, jövő tavaszra csak a Honvéd utca, valamint a Tiszavirág és Elza utcák útépítési munkái tolódtak. Az intézményfejlesztési program első üteme is lezárult, 100 millió forintot fordítottunk az önkormányzati bölcsődék, óvodák és egyéb intézmények belső korszerűsítésére. Felsorolni is lehetetlen, hogy lépten-nyomon milyen új és újabb, önkormányzat, vagy a magánszféra által generált fejlesztésekbe botlik a városlakó, amely összességében egy fejlődő, változó város képét mutatja.

– Említette a munkaerőhiányt, ami a környék vállalkozásaihoz hasonlóan a hivatalt is sújtja.  Mekkora problémát jelent ez a város működésében?

– Sajnos nagymértékű a fluktuáció nálunk is. Az önkormányzat és intézményei több mint félezer munkatársat foglalkoztatnak. Ehhez jönnek még gazdasági társaságaink további több száz alkalmazottal. Fontos, hogy időben lépjünk, hiszen ha nem tesszük, nem tudjuk megtartani a jó szakembereket. Jelenleg sajnos az a jellemző, hogy mi csábítjuk át a munkatársakat a környező kisebb önkormányzatoktól, tőlünk pedig elviszi őket az állami szféra, a helyi gazdaság, illetve az osztrák munkaerőpiac. Aki nem lép időben és nem tud vonzó lehetőségeket kínálni, az lemarad. Kiemelten kell foglalkoznunk ezért a megfelelő bérszínvonal elérésével. Az elmúlt két évben sokat áldoztunk a bérfejlesztésre, ami évi százmillió feletti többlet kiadást jelentett. Így az átlagbér színvonala a hivatalban már meghaladja a 300 ezer forintot. Ám a bérrendezést a következő években is folytatnunk kell.

– Emellett mik a fő célkitűzések 2018-ra Mosonmagyaróváron?

– A következő évben is hasonló nagyságrendű fejlesztésekkel számolunk, mint idén. Folytatjuk az útépítési programot, amire ebben az évben is több, mint 700 milliót fordítottunk. Emellett vannak olyan régi adósságaink, amelyek felszámolására már évek óta várnak az itt élők. Ilyen például a Kiserdő utcai Lajta-híd bővítése. Több nyertes pályázatunk eredményeként is megvalósulhatnak fejlesztések jövőre. Mintegy 300 milliót nyertünk az egykori Kaiser-telephely rendezésére, 160 milliót pedig a városi könyvtár energetikai rekonstrukciójára. Tervezzük továbbá például a Mofém-kultúrház felújítását is. Számolunk azzal is, hogy az esetleges elutasított pályázatok esetén saját forrásból valósítjuk meg a tervezett fejlesztéseket.

– Az elmúlt időszakban egyre több szó esik a városi közlekedés olykor kaotikus állapotáról. Ennek megoldása is szerepel a tervek között?

– Ez az elkövetkezendő évek egyik legnagyobb feladata. Valamilyen módon kezelnünk kell a megnövekedett fogalom okozta problémákat, növelni a város áteresztő képességét. Nem egyszerű feladat ez, hiszen az utak keresztmetszete adott, lényegesen nem növelhető. A problémás útszakaszok többsége állami fenntartású, ezért az országos közúthálózat fejlesztésével összhangban kell helyben is megtennünk a szükséges lépéseket.  A helyzet orvoslására a lámpás csomópontok, illetve körforgalmak kiépítésére már megkezdődött a tervek készítése. Embert próbáló feladatból tehát van bőven, a legfontosabb, most az, hogy megtartsuk, illetve megtaláljuk ehhez a szükséges forrásokat és a megvalósításban közreműködő megfelelő szakembereket.

arvay

Ez is érdekelhet...

A mezőgazdaság kihívásaitól a miniszter családi méhészetéig – interjú dr. Nagy István agrárminiszterrel

Kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának minisztereit Áder János