1996 óta május 20-a a Kitelepítési emléknap. 1946-ban május 20-án indult el a mosoni vasútállomásról az utolsó, marhavagonokból összeállított szerelvény a város kitelepítésre ítélt német ajkú polgáraival Németország felé. A kitelepítettek között voltak fiatalok, középkorúak, öregek, sőt várandós anyák is. Mindösszesen egy 22 kg. súlyú batyut vihettek magukkal. Fő bűnük az volt, hogy a német volt az anyanyelvük.
Így lettek ők egy életre hazátlanok. Magyarország már nem volt a hazájuk, és Németország még nem lett a hazájuk. De, hogy munkaszerető emberek voltak mind, azt a német állam is elismerte, miszerint nagyban hozzájárultak Németország újbóli felépítéséhez. Csak a 60-as évek második felétől mertek néhányan közülük Mosonmagyaróvárra látogatóként hazajönni, családot látogatni. A 70-es évek közepétől már rendszeresen hazajártak.
2015. május 20-án 17 órára invitálta a Mosonmagyaróvári Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Mosoni Német Származásúak Egyesülete a város és környéke német nemzetiségű polgárait és az emlékezni szándékozókat a mosoni római katolikus plébániatemplomba, ahol német nyelvű szentmise volt 17 órától. A szentmisét bemutatta Korzenszky Richárd, a tihanyi bencések perjele. Vele együtt szolgált az oltárnál Kapui Jenő mosoni esperes-plébános, kanonok és Mogyorósi Márk mosoni káplán. A bevonulás után Kocsisné Balassa Gyöngyi a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnök köszöntötte a németség és a hívősereg nevében Richárd atyát.
A szentmisén Horváth Győzőné játszott orgonán, valamint a „Heideröslein” Német Nemzetiségi Dalkör énekelt Marquetantné Wagner Ilona vezényletével. Elhangzott Michael Haydn egyik miséje. Korzenszky Richárd perjel úr homiliájában kifejtette, hogy Nietzsche-t idézve: „Csak az lehet boldog ember, akinek van otthona.” Felszólított arra is, hogy mindenkinek illik megőriznie őseinek nyelvét, kultúráját. Elmondta, hogy Németországban több kitelepítettel is beszélt, mindenki nagy szeretettel vágyott haza Magyarországra, noha elüldözték innen.
A szentmise végeztével Holczinger Lajos elnökhelyettes megköszönte az atyáknak a szép szentmisét. Köszöntötte a megjelenteket, különleges tisztelettel Terstegenné Kanka Emmát és Nusser Józsefet, mindkettőjüket kitelepítették 1946-ban, akik Frankfurt am Main-ból, illetve Wiesbadenből érkeztek az ünnepségre. Ezek után Holczinger Lajos mondott német-magyar beszédet, majd ünnepi műsor következett. Ezt koszorúzás követte.
2015/10
