Múltidéző rovatunkban ezúttal a mosonmagyaróvári termálfürdő történetét vesszük sorra annak okán, hogy szinte napra pontosan fél évszázada nyílt meg a létesítmény a látogatók előtt. Az ötven éves jubileum kapcsán felidézzük a termálfürdő létesítésének előzményeit, a kezdeti éveket és a jelenlegi állapotot, illetve az elkövetkezendő időszakra tervezett fejlesztéseket. Ehhez segítségünk volt a néhai Enzsöl Imre, a Hansági Múzeum helytörténésze által korábban, a termálfürdő kezdeti történetéről összeállított kutatási anyag.
A termálvíz kút létesítését a geotermikus energia hasznosítási program keretében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság határozta el. A mosonmagyaróvári kutat 1965. november 3-án kezdték fúrni a Lucsony-dűlőben, az akkori Agrártudományi Főiskola kísérleti telepének kertjében. 1966. február 24-én fejezték be a fúrást. 2 ezer méteres talpmélységet elérve 12 méter magas, 74 ºC fokos vízoszlop tört fel. Akkori áron 4,8 millió forint volt a fúrás költsége. (1987-ben második hévízkutat is létesített a város. A mai napig mindkettőt használja a fürdő.)
A kifolyó víz elvezetését a városi tanács vállalta és megkapta az állami tulajdonban lévő kút hasznosításának lehetőségét is. A víz kezdetben szabadon folyt és abban bárki a helyszínen megfürödhetett, vagy korlátlanul elvihették. A Lajta-Hansági Állami Gazdaság lajtos kocsiján kezdték a helyi kórházba szállítani, ahol kísérleti osztályt hoztak létre a gyógyhatás vizsgálatára. 1967-ben az egészségügyi miniszter a termálvizet gyógyvízzé nyilvánította.
Születtek tervek országos gyógyszálló és fürdő létesítésére is, ám a város nem kapott elegendő támogatást erre, így végül 1968-ban egy helyi termálfürdő kialakítását kezdték meg. Ennek felépítéséhez a város a főiskola kezelésében lévő mintegy 2 hektáros kertet telekkönyvileg magához vonta. Ezt követően a megyei tanácsi tervező vállalatát bízták meg két darab vese alakú medence tervezésére. A kivitelezésre a Lajta-Hansági Állami Gazdaság Mélyépítő Kivitelező Részlege kapott megbízást. A szerződés szerint 849.586,52 forintért vállalta el. A máig is meglévő medencék első burkolata tört mettlachi lett, ami már az első évben kezdett leválni. Az üzembe helyezési eljárás 1969. április 18-án zajlott le. A következő naptól már fürödhettek a medencében a vendégek. A kezdetben mostoha környezet ellenére a fürdőzők hamar megkedvelték az új létesítményt. Hétköznap ötven körüli volt a látogatók létszáma, de már az első napsütéses vasárnapon elérte a nyolcszázat. Keddtől péntekig 11 – 17.30 óráig, szombaton–vasárnap 9 – 17.30-ig tartott nyitva a fürdő. A belépő akkor 5 forint volt fél napra. Kezdetben csak egy kis beton forgácslap öltöző üzemelt. A zeneszolgáltatás is megkezdődött, amit a szomszédos egyetemi kutatók írásban kifogásoltak. Kérték, hogy munkanapokon 16 óráig csak az indokolt hangos bemondó üzemeljen.
1969-ben elindult a végleges öltözők, a 33 méteres úszómedence és a gyermekmedence építése. A város közben úgy döntött, nem elégszik meg a 33 méteres medencével, hanem inkább 50 méteres versenymedencét szeretne. Ez lényeges csúszáshoz vezetett, így csak 1971. nyarára sikerült átadni az úszómedencét, ami az akkor mintegy 5 millió forintjába került a városnak. Javasolták mellé lelátó építését is, ami végül elmaradt. A fejlesztés első nagy üteme 1975. júliusában zárult le, amikor átadták a 800 négyzetméter alapterületű öltözőcsarnokot. A medencéket ez év decemberében 25 méter hosszú fűthető folyosóval kötötték össze. A három elérhető medencét akkoriban csak hétvégente üzemeltették egyszerre. Nyárra építettek egy gyermek lubickolót is a mai 25-ös medence helyén, amit a KÖJÁL 1982-ben bezáratott, mert a víz elvezetését nem lehetett rendesen megoldani.
Az úszó szakosztály beindítására 1972-től lett volna lehetőség, de azt a város vezetői nem támogatták. A Városgazdálkodási Vállalat SE, a későbbi Flexum SE 1977-ben alakult. A szakosztály edzője Csillag József lett. Akkoriban egy 10 órás úszótanfolyam 100 forintba került.
A fürdő 1976. februárjában a tanács műszaki osztályának közvetlen irányítása alól a Városgazdálkodási Vállalat kezelésébe ment át. A vállalatot 1983-tól Flexum Kommunális Vállalatnak nevezték. A rendszerváltás után aztán Flexum Rt. lett. 1986-ban a termálfürdő területét sikerült 3,5 hektárra növelni. 1980-ban a vállalat elkezdte a 33 méteres medence kivitelezést, amit aztán 1983-ban befedtek. Ez akkor az országban egyedülálló megoldás volt. A fürdő látogatottsága az 1980-as években 500 fő volt naponta, de a nyári vasárnapokon elérte a háromezret is. Az osztrák nyugdíjasok törzsközönség lettek. A külföldi vendégek száma meghaladta a hazaiakét.
Fejlesztések a további években is folytak, 1993-ban fűtött kabinokat alakítottak ki,1997-ben kempinget létesítettek, majd átadták az új bejárati épületet. Megépült egy hatvan szobás szálloda is, majd az 50 méteres úszómedence helyén három új medence létesült, élmény elemekkel, illetve elkészült a 25 méteres tanmedence. Az elmúlt évtizedben azonban szinte egyáltalán nem történtek fejlesztések, felújítások. A helyiek közül sokan panaszkodtak is a fürdőre annak retró jellege miatt.
Új fejezet kezdődött aztán a termálfürdő működésében a tavaly felállt új vezetéssel. Az európai szinten is kimagasló gyógyvíz mellé kiváló szolgáltatást és körülményeket kell nyújtani. Ehhez pedig számos fejlesztésre van szükség. – hangsúlyozta Rongits Attila, a fürdő vezetője. Elmondta: az ötven éves jubileumra szeretnének méltó körülményeket létesíteni, ennek érdekében az elmúlt évben elindult a rekonstrukció. Egyebek mellett megvalósult a folyosó és a büfé előtti rész, az emeleti pihenő teljes felújítása, a légtechnika fejlesztése, egy új négy csillagos szálloda kialakítása. Jelenleg zajlik a parkosítás, öntözőrendszer kiépítése, a gyógymedence felújítása. Várhatóan idén megindul továbbá egy gyerek birodalom kialakítása, a gyógyászat felújítása, valamint a szauna világ megépítése. A beruházást több mint 700 milliós saját forrásból valósítják meg. A fejlesztés eredményeként a létesítmény családi fürdővé válik, ahol a csecsemőktől a nagyszülőkig minden korosztály számára megfelelő lehetőségeket nyújt.
