A világ második legjobb tojó galambjával büszkélkedhet a mosonmagyaróvári Nádas Pál. A madár második helyezést ért el a minap Brüsszelben rendezett postagalamb olimpián. A mosonmagyaróvári tenyésztő galambjai a világszerte számos országban megtalálhatók.
A világ második legjobbja lett Nádas Pál galambja. A mosonmagyaróvári galambász madara a minap Brüsszelben rendezett postagalamb olimpián érte el tojó kategóriában a második helyezést. Azonos pontszámot kapott a világversenyen aranyérmes galambéval, ám a román versenyző valamelyik részértékelésnél jobbnak bizonyult, így végezhetett az első helyen. Az ezüst érmet is nagyon jó eredménynek tartja Nádas Pál, mint mondja: minden galambász álma, hogy galambja kikerüljön az olimpiára. Már az első tíz hely bármelyikével elégedett lett volna, ám az minden várakozást felülmúlt, hogy a világ második legjobb galambja lett az övé. Több évtizedes tudatos tenyésztői munkája és alapossága gyümölcsét aratta le ezzel.
Nádas Pál fél évszázada, gyermekkora óta galambászkodik. Az első galambja országos versenyen harminchatodik lett. Az azóta eltelt évtizedek alatt azonban szinte minden versenyt megnyert a mosonmagyaróvári tenyésztő. Az országos díjai jóval száz fölöttiek, volt olyan verseny, ahonnan negyvenhét serleggel tért haza. Emellett húsz olimpiai helyezéssel büszkélkedhet, ami Magyarországon egyedülálló. Három alkalommal ért el harmadik helyezést a világversenyen. A mostani pedig az eddigi legjobb eredménye. Büszkeség emellett számára, hogy az olimpián hím kategóriában ezüstérmet szerzett galamb szintén nála született.
A mosonmagyaróvári tenyésztő galambjai Németországtól Kínáig számos országban megtalálhatók, így a nevét is szinte az egész világon ismerik. Nádas Pál mint mondja: rengeteg munka áll az eredmények mögött. Órákat tölt naponta a galambok között, ám örömmel teszi mindezt. A madarak mindegyikét szinte családtagnak tekinti, messziről, röptükben megismeri őket. Rengeteg edzés is áll a jó eredmények között, heti három-négy alkalommal tart egyéni tréningeket a galamboknak, ilyenkor ötven kilométerről repülnek haza madarak. Az utóbbi években azonban a téli időszakban nem röpteti a galambokat, mivel több értékes példánya is a ragadózó madarak áldozatává vált. Mint mondja: sajnos az utóbbi időben kissé túlszaporodtak a környéken ezek a ragadozók. Gyakran jelennek meg lakott területen is galambász héják és vándorsólymok. Saját udvarán kapta el például egy héja az országos győztes galambját.
