Mosonmagyaróvár Retro: Záray-Vámosi számlája és Zámbó Jimmy whiskyje

Mosonmagyaróvár Retro: Záray-Vámosi számlája és Zámbó Jimmy whiskyje

- Kategória: Közélet

Öt vaskos vendégkönyv, bennük csaknem ötszáz bejegyzés, közös fotó. Huszonöt év kedves emlékei, amiket Venesz Jánosné, Brigi néni gyűjtött össze és őriz egykori munkahelyéről, a Flesch Központ büféjéből. Múltidéző rovatunkban ezúttal Brigi néni segítségével elevenítjük fel a „művház büfé” elmúlt évtizedeit a kezdetektől.

Venesz Jánosné vérbeli vendéglátós. Több évtizedet töltött a szakmában, dolgozott többek között a legendás Marika Cukrászdában és a Mokkában is. Legkedvesebb munkahelyének azonban a mai Flesch Központ büféjét tartja, itt töltötte a legtöbb időt, huszonöt éven keresztül működtette az egységet. Ez idő alatt számos művész visszatérő vendégként fordult meg a büfében, hol előadás előtt, hol előadás után. Sokuk szokását is jól ismerte már Brigi néni és többükkel máig tartó barátság is kialakult. Ám nem csupán a művészeket, a színházba járó közönséget is jól ismeri Venesz Jánosné, sokakat évtizedeken keresztül szolgált ki az előadások szünetében, de jól ismeri az egykori „művdisco” közönségét is.

A művelődési házat 1984. augusztus 20-án adták át hivatalosan, a büfé azonban csak szeptembertől nyithatott meg az intézményben. Ettől kezdve bérelte és működtette az egységet Venesz Jánosné. „Az akkori igazgatónak egyetlen kérése volt, hogy ne legyen kocsma a helyből. Erre a kezdetektől nagyon ügyeltem és mindvégig  megtartottam a büfé színvonalát.” – emlékszik vissza a kezdetekre Brigi néni. Mint mondta: egy korábbi munkahelyén, a Mokkában már vezettek vendégkönyvet, hiszen ott gyakorta tartottak irodalmi- és előadóesteket. Ezt a hagyományt hozta el ide is és az első naptól kezdve vezette. „Az ilyen jellegű vendéglátóhely akkoriban újdonságnak számított a városban. A nyitást megelőzően több színházba is elmentem, hogy megnézzem, miként működik ott a büfé.” – meséli.

Az ott töltött negyed évszázad alatt rengeteg művész megfordult a büfében, Brigi néni mindegyikükre jó szívvel emlékszik vissza. Sokuknak ismerte a szokásit, hogy mit fogyasztanak. A kezdeti időben kulturális intézményekben nem lehetett rövid italokat árusítani. Így boron, sörön és pezsgőn kívül mással nem kínálhatták a vendégeket. Sok művésznek azonban előadás után jól esett volna egy ilyen ital, így a pult alól „fehér kávé” néven kaptak például vodkát. – emlékszik vissza Venesz Jánosné.

Mint mondta, mindenkihez kapcsolódik valamilyen történet. Rendszeres visszatérő volt például Záray Márta és Vámosi János, vagy Sas József, de megfordult itt Bujtor István, Bajor Imre, Szulák Andrea, Koncz Zsuzsa és Zámbó Jimmy is, de csak néhány név abból a több százból, akik bejegyzései mind megtalálhatók a vendégkönyvekben. Számos érdekes történet is fűződik ezekhez a bejegyzésekhez, például, amikor Sas József egy régi számlát akart a büfében kifizettetni a Záray-Vámosi házaspárral, vagy amikor a L’art pour l’art Társulat húslevest rendelt. De Brigi néni máig jól emlékszik Zámbó Jimmy meglehetősen kínosan végződő előadásra is, amiről még mindig legendák terjengnek a városban. Mint mondja: az előadást megelőzősen Jimmy két háttérénekesével ült be a büfébe. Kizárólag Jim Beam whiskyt fogyasztott, de azt is kólával itta. Már készülnie kellett volna a fellépésre és ezt a menedzsere is többször jelezte, de ő tovább poharazott, a végén már egyedül, közben kedélyesen mesélte a történeteit Brigi néninek. Végül aztán mégis elment az öltözőbe, ám ekkor már meglehetősen sok whiskyt elfogyasztott. Egyik kolléganőjét azonban még visszaküldte a büfébe egy italért. Jim Beam addigra már nem volt, így másik fajta whiskyt töltöttek neki, mondván: úgysem veszi észre a különbséget, hiszen kólával issza. Végül mégis észrevette és visszaküldte. A fellépés végül nem úgy sikerült, amire a rajongók vártak, sokan vissza is kérték a jegy árát.

Brigi néni nem csupán a fellépő művészeket, hanem a közönségüket is megismerte az évtizedek alatt. A rendszeresen színházba járókról például tudta, hogy mit szoktak fogyasztani, így mire a szünetre kijöttek már kikészítette számukra az italukat. Hasonlóan jól ismerte az egykori „művdisco” közönségét is, bár mint mondja: ez teljesen más világ volt. Mindig figyelt azonban arra, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljon ki alkohollal. Később többektől is hallotta, akik korábban ide jártak discoba, hogy a gyereküket azért engedik el nyugodtan a művdiscoba, mert tudják, Brigi néni úgyis figyel rájuk.

Venesz Jánosné azt mondja: nehéz döntés volt, ám kényszerűségből fel kellett adnia a büfét. Ám máig rendszeresen visszajár, hiszen jegyszedőként továbbra is a Flesch Központban dolgozhat a színházi előadások idején. Ezekre az alkalmakra mindig magával viszi a vendégkönyvet, amibe azóta is folyamatosan gyűlnek az újabbnál újabb bejegyzések.

 Retro rovatunk állandó segítője Ferencz Tibor, aki páratlan fotógyűjteménnyel és egyéb visszaemlékezésekkel rendelkezik a város elmúlt évtizedeiről. Ezt folyamatosan bővítve a nagyközönség előtt is bemutatja „Mosonmagyaróvár Retro” címen a legnagyobb közösségi oldalon. Ebben a témában Ferencz Tibor az elmúlt időszakban több könyvet is megjelentetett már. Legutóbb, a közelmúltban jelent meg „Mosonmagyaróvár egykor és ma I.” című kötete, ami még korlátozott számban kapható. (Könyvek megvásárolhatók a Huszár Gál Városi Könyvtárban , a Pergamen Papírboltban, Vecsey Tamás órásmesternél, a Puci és Gábor papírboltban, valamint a Fehér Ló Közösségi Házban.)

 

Ez is érdekelhet...

Rendőrautóval ment óvodába Adrienn

Különleges ajándékot kapott hatodik születésnapjára a püski Tar