Az idősebb korosztályból talán sokan emlékeznek még az egykori magyaróvári Hangya-boltra. Sokan vásároltak itt nap, mint nap kimérve lisztet, cukrot, sót, vagy zsírt. Retró rovatunkban ezúttal az egykori magyaróvári Hangya-boltról emlékezünk meg. Múltidézésünkhöz most is segítséget nyújtott Ferencz Tibor, helytörténeti kutató.
A Hangya Szövetkezetet 1898-ban alapították. Sokan nem tudják, de Magyarország 1920-as években történt felemelkedésében a Bethlen kormány által a Hangya szövetkezeti üzletrészéhez nyújtott állami támogatás volt a meghatározó. Minden idők legnagyobb magyar összefogása volt fél évszádon keresztül a Hangya, amely gazdasági alapról indult ki és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze, gyakorlatilag Magyarország valamennyi települését.
Magyaróváron a Fő utcán és Mosonban a Fő utcán is működött egy-egy Hangya üzlet. Magyaróváron 1919-ben nyílt meg a bolt. Kránitz István 1929-től volt az üzletvezető, aki 1920-ban szabadult fel és a szakmát Mosonban tanulta ki. Ma már furcsán hangzik, de akkoriban ezekben a boltokban kimérve lehetett vásárolni például lisztet, cukrot, sót, zsírt. A Hangya 1940-ben Közép-Európa legnagyobb vállalatcsoportja volt, több mint négyszáz boltja működött az országban. Az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel következménye az lett, hogy az összes Hangya vagyont kártalanítás nélkül államosították. A vidéki boltokat a földműves-szövetkezetek, majd később az ÁFÉSZ néven alakított szövetkezeti jellegű társaságok tulajdonába adta az állam.
Az 1960-as években az egykori magyaróvári Hangya-bolt üzemeltetője a Győr-Sopron megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat lett. A cég helyi kirendeltsége a Fekete Sas étterem és szálloda udvarában kapott helyet. Az évtizedek során több üzletvezetője is volt a boltnak, mint például Krass Dezső és Závori István. A bolti előadók két műszakban dolgoztak itt. Az üzlet nyitva tartása hétköznap reggel hattól este nyolc óráig, szombaton reggel nyolctól délután egy óráig volt. Az emberek egymás között „nyolcórásinak” (mivel addig volt nyitva) vagy „hangyának” nevezték, utalva egykori nevére. Az üzlet 1967 nyaráig hagyományos boltként funkcionált, akkor még kimérve lehetett vásárolni cukorkákat, nápolyikat és egyéb édességeket, majd az üzlet teljes felújításon esett át. Az újranyitás még az abban az évben ősszel megtörtént, de akkor már önkiszolgáló boltként. A városban egyébként ez volt az első önkiszolgáló üzlet.
A Kisalföld Áruház 1969-es megnyitásáig Mosonmagyaróvár legnagyobb kereskedelmi egysége volt ez a hely. A vásárlók köre elsősorban a helyi lakosságból és a vidékről bejáró dolgozókból állt. Különösen igaz ez az 1960-70-es évekre, amikor még a temető előtt kapott helyet a vidéki buszpályaudvar. Az üzlet mellett volt a Kossuth-mozi, az előadások előtt sokan vásároltak itt csokikat, cukorkákat. Kezdetben a helyi pékek termékeit árusították, később miután megnyílt a kenyérgyár, onnan szállították a pékárukat. A többi egyéb árut a győri illetve a mosonmagyaróvári FŰSZÉRT Vállalat hozta.
Néhány ár az 1960-as évekből: egy doboz gyufa 30 fillér; egy üveg Ászok sör 3,90 forint; fél literes kommersz pálinkák 38,50 forint, egy üveg Bambi üdítő 0,90 forint; egy kiló sertés comb vagy karaj 23 forint; egy kiló töpörtyű 12 forint; egy doboz fogkrém 2,40 forint; egy üveg asztali bor 12 forint; egy darab mignon vagy krémes 1,30 forint. A nyári időszakban a bolt előtt felállított standon árulták a zöldségeket és gyümölcsöket.
Az egykori Hangya-bolt évekkel ezelőtt bezárt, helyén ma egy pénzintézet működik.
Rovatunk segítője, Ferencz Tibor helytörténeti könyvei az alábbi helyeken vásárolható meg: HUSZÁR GÁL VÁROSI KÖNYVTÁR, PERGAMEN PAPÍRBOLT, PUCI ÉS GÁBOR PAPÍR-ÍRÓSZER ÜZLET, FEHÉR LÓ KÖZÖSSÉGI HÁZ, TOURINFORM IRODA
