Egyre nagyobb a hódok térhódítása Mosonmagyaróváron

Egyre nagyobb a hódok térhódítása Mosonmagyaróváron

- Kategória: Közélet

Egyre több helyen okoznak gondot a hódok a Szigetközben és már Mosonmagyaróváron is. Az állatok lakott területen, a belvárosban is nagy számban jelentek meg és fákat döntenek ki, sokszor olyan mértékben alakítják át a folyó partokat, hogy az már balesetveszélyt jelent. Az árvízvédelmet is veszélyeztetik a rágcsálók, mert az állatok lyukakat fúrnak a töltésekbe.  A közelmúltban a Mosoni-Duna partján, a mosoni szabadstrandnál is jelentős károkat okoztak. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a védett státusza ellenére is indokolt lehet valamilyen külső beavatkozás.

Néhány éve a Szigetközi Natúrpark Egyesület vette kézbe a térségben elszaporodott hódállomány ügyét. Konferenciát is szerveztek ebben a témában, hogy szakemberek, településvezetők és gazdálkodók bevonásával közös megoldást találjanak a problémára. Amint azt dr. Pető Péter az egyesület elnöke lapunknak elmondta: fontos a természet sokszínűségének megőrzése, ám mintegy  tíz éve már akut problémát jelent a hódok térhódítása a térségben. Az elnök kifejtette: a feljegyzések szerint tizenkilencedik század második felében teljesen kipusztultak az eurázsiai hódok a Szigetközben. Abban az időben még voltak természetes ellenfelei ennek az állatnak, valamint vadásztak is rá a húsa és a szőrméje miatt. Az 1980-as években számos hód-rehabilitációs program zajlott Európában, aminek eredményeként az egyre gyarapodó populációból a Duna-mentén több egyed is eljuthatott Magyarországra, a Szigetközbe is. Emellett hódmentési projektek során fogadtak be egyedeket a térségben. Dr. Pető Péter kiemelte: a felmérések szerint míg a 2000-es évek elején néhány száz hód élt a Szigetközben, addig a legutóbbi becslések alapján az állomány már megközelíti a 4 ezret a térségben.
Hozzátette: a hódoknak jelenleg nincsenek természetes ellenségei ezen a vidéken, valamint a jelenlegi szabályozás szerint gyérítésük is szinte lehetetlen, így rendkívüli mértékben elszaporodtak. Már nem csupán a külterületeken, a vízpartok mellett fordulnak elő, hanem például egészen a magyaróvári belvárosba is bemerészkednek a Malom-ági Lajtán. Sőt, a Mosoni-Duna mentén, a mosoni szabadstrandon egyre nagyobb mértékben megjelennek. Ezek az állatok sajnos rengeteg kárt okoznak a vízpartok mellett, hiszen szinte minden fát, növényt megrágnak.

Az elnök hangsúlyozta: korábban is voltak próbálkozások a térségből, hogy megoldást találjanak erre a problémára, de ez idáig eredménytelenül. A natúrpark célja, hogy harmónia legyen a táj és az abban élő ember között. A hódok miatt azonban ez a harmónia megbomlott. A biodiverzitás fenntartására szükség van, de megoldást kell találni erre a helyzetre, ami már nem csupán környezetvédelmi, hanem óriási gazdasági problémát is jelent.
A Szigetköz Natúrpark Egyesület felvállalta ezt az ügyet és lépéseket próbál tenni a megoldás irányába. A kormoránokhoz hasonlóan itt is hatékony egyedszám szabályozásra lenne szükség. Külföldön már sikerrel alkalmaznak bizonyos módszereket. Törvényi szabályozásra lenne szükség, amivel a lakott, belterületekről teljesen kiszorítanák ezeket az állatokat, a tájvédelmi körzetekben pedig biztosítanák számukra a biztonságos életteret.

Egyre nagyobb károkat okoznak város szerte a hódok Mosonmagyaróváron. – erősítette meg érdeklődésünkre Kosár Tibor, a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. ügyvezetője is. Elmondta:  az állatok folyamatosan rágják meg a folyók közelében a fákat, a Mosoni-Duna, a Lajta és a Malom-ági Lajta mellett egyaránt. Számos fát kidöntöttek már, ám nagyon sokat olyan mértékben rongáltak, hogy ki kellett vágni azokat. A Városüzemeltető próbál mindent megtenni a további károk megelőzése érdekében, így a problémás helyeken dróthálós védelemmel látták el a fatörzseket.

Ez is érdekelhet...

Az ingatlanpiacot is elérte a járvány

Átrendezte az ingatlanpiacot is a koronavírus járvány újabb