Múltidéző rovatunkban ezúttal a fennállásának húsz éves évfordulóját ünneplő Fehér Ló Közösségi Ház elmúlt két évtizedét elevenítjük fel. Ebben segítségünkre volt Keresztény Gyula, aki a kezdetek óta irányítja és szívén viseli a mosoni intézmény működését.
A Mosoni Polgári Kör kezdeményezte annak idején, hogy legyen egy kulturális tér a városrészben. eredetileg két helyszín jött számításba, az egykori Korona Szálló, illetve az akkor még Dózsa Filmszínházként működő épület. Mindkét ingatlan meglehetősen leromlott állapotban volt. Az akkori képviselő-testület végül úgy döntött, hogy a Korona Szállót eladják és az abból befolyó összegből felújítják a Dózsa Mozi épületét. Közben döntés született arról is, hogy az akkori Flesch Károly Művelődési Központ részeként kezdi majd működését a létesítmény. Itt dolgozott műszaki vezetőként Keresztény Gyula, aztán az új mosoni intézmény vezetője lett és azóta is irányítja a Fehér Ló Közösségi Ház munkáját.
„Akkor a Dózsa Filmszínház mellett a Ló Presszó és egy dohányelosztó működött az épületben. Az ingatlan rendkívül rossz állapotban volt, évtizedek óta nem történt rajta felújítás. – mondta Keresztény Gyula. Hozzátette: hosszas egyeztetések eredményeként lett az intézmény neve Fehér Ló Közösségi Ház. „A kezdetektől fogva fontos volt, hogy ne csupán művelődési, hanem közösségi célokat szolgáló létesítmény legyen az intézmény. Ezért lett az elnevezése közösségi ház. Emellett pedig adott volt a „Fehér Ló” név, hiszen régen így hívták ezt a helyet.”
Keresztény Gyula elmondta: a felújítás az egész épületet érintette, hiszen nagyon rossz állapotban volt. A munkálatok során figyelembe vették a javaslataikat. Egyebek mellett például, hogy az eredetileg a Dózsa Moziban lévő színpad nem lesz elegendő. Így kompromisszumos megoldás született, három sorral csökkentették a nézőteret, ám ezzel használható színpadot alakítottak ki. A széksorok egyébként a városházáról kerültek ide. Az ottani dísztermet is akkor újították fel, így az addig ott lévő széksorok a Fehér Ló színháztermébe kerültek. Fontos volt, hogy a mozi is megmaradjon, ezért a továbbiakban is folytatták a vetítéseket – a korábbi vetítőgépekkel -, ám már csak hétvégente és napi egy alkalommal. A mozi egyébként jelenleg is működik, a „Mozgó Mozi” keretében, a legmodernebb technológiával.
Keresztény Gyula hozzátette: szerették volna a mozi termet visszaalakítani az eredeti állapotába. Korábban ugyanis itt volt a vármegye legnagyobb bálterme és Moson híres volt a báljairól. Az 1950-es években azonban a helyiséget átalakították mozi teremmé, az aljzat fokozatos megemelésével. A statikusok szerint ezt már nem lehetett visszaállítani, így megmaradt a terem ebben az állapotában. A felújítás során azonban egyéb átalakítást végeztek. Így például a korábbi rideg bejáratot és lépcsőházat is barátságosabbá tették, az egykori presszó helyén egy termet alakítottak ki, a dohányelosztóból pedig az önkormányzat mosni irodája lett, ami a mi napig is működik.
A Fehér Ló Közösségi Ház megnyitóját 1998 decemberében tartották. Ezt követően gyorsan kiderült, hogy óriási igény mutatkozik az intézményre. A kezdetektől folyamatosan teltházzal működik. Közel negyven csoportnak ad helyet azóta is az intézmény, emellett folyamatosan tartanak rendezvényeket. Húsz éve szinte minden nap „teltház” van a Fehér Lóban, ahol a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálja a számára megfelelő elfoglaltságot. Rendezvényeik közül több a kezdetek óta töretlen sikerrel zajlik, így például a tavasz váró dalos ünnep, ahol a helyi kórusok mutatkozhatnak be, vagy a tánc világnapi rendezvény, de ugyanilyen sikeres a Mosoni Karácsony is. Keresztény Gyula mint mondja: a Fehér Ló egy családias intézmény, amit sokan emiatt kedvelnek. Ám mára nem csupán a mosoni városrészben lakók, hanem egész Mosonmagyaróvárról sőt, a kistérség településéiről is sokan jönnek ide a különböző programokra. Ám a családias hangulat továbbra is megmaradt és remélik, hogy marad továbbra a következő húsz évben is.
