Zsúfolásig megtelt a nézőtér a Fehér Ló Közösségi Házban azon a lakossági fórumon, amit a Karolina Kórház ellátásának és a térség háziorvosi ügyeletének változásairól rendeztek csütörtökön.
Az eseményt a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöksége szervezte, ahová meghívták a városi és megyei kórház vezetését, az Országos Mentőszolgálat területi vezetését, a tiszti főorvost, a megyei alapellátási kollegiális vezetőket, a térség országgyűlési képviselőjét, a város és a térség polgármestereit is. A színpadra kihelyezett székek azonban üresen maradtak. A meghívottak közül csupán néhány környékbeli település polgármestere jött el.
„Az elmúlt időszak igencsak viharos volt a Karolina Kórház körül, ezért tartottuk fontosnak, hogy tájékoztassuk az itt élőket a jelenlegi helyzetről.” – hangsúlyozta dr. Szijjártó László, a MOK megyei elnöke. Hozzátette: sajnos az orvosokon „szájkosár” van, engedély nélkül nem nyilatkozhatnak semmiről, ami a kórházat érinti. Kamarai elnökként azonban ő tájékoztatást adhat az egészségügy helyzetéről. Mint mondta: kritikus a helyzet, ami elsősorban az ágazat alulfinanszírozottsága, illetve a szakemberhiány miatt alakult ki. „Egy ember kiesésével is már akár összeomolhat az ellátási rendszer.” – tette hozzá.
Dr. Szijjártó László elmondta: a Karolina Kórház ellátási struktúrájának átalakítását megelőzően semmilyen egyeztetést nem tartottak a kamarával, nem kaptak előkészítő anyagokat sem. Nem történt szakmai vita arról, hogy kell-e szülészet, gyermekgyógyászat, vagy sürgősségi ellátás a kórházban.
Dr. Porpáczy Krisztina, a MOK megyei alelnöke arról beszélt, hogy a háziorvosok sem kaptak pontos tájékoztatást a kórházi struktúra átalakításról. Így az alapellátásban dolgozó kollégák sokszor egy-egy panasz alapján nem tudják, hova küldhetik a beteget. Hozzátette: egyre nagyobb probléma a háziorvosok elöregedése. Jelenleg a térségben dolgozó negyvenegy háziorvosból tizenketten már elérték a nyugdíjas kort, néhányan közülük pedig a nyolcvan évet is betöltötték.
Dr. Szijjártó László kiemelte: a megyében a háziorvosok fele hatvan év feletti. Öt év múlva pedig még rosszabb lesz a helyzet. „Nincs elég orvos és ápoló, emiatt éveken belül működésképtelenné válhat akár a mosonmagyaróvári kórház is.” – hangsúlyozta.
Az elnök kitért arra, hogy a struktúra átalakítást követően márciustól hétvégéken szünetel a szülészet és a gyermekosztály ügyelete a kórházban. Megszűnt az intenzív ellátás, valamint a sürgősségi osztály betegellátó hellyé alakult. Bizonytalan továbbá a sebészeti és traumatológiai osztály további működése is. Dr. Szijjártó László úgy fogalmazott: ezek a változások a kórház elsorvadásához vezethetnek. Mint mondta: noha a döntéshozók és a szakma is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a korábbi ellátási forma visszaálljon, a számos bizonytalanság miatt nem tudják megállítani a szakemberek elvándorlását. Ez pedig veszélyezteti kórház hosszú távú működését.
„Nagyon sok pénz és alapos együtt tervezés szükséges a krízis megoldásához, az orvosszakma széles rétegeinek és korszerű, a hazai hagyományokon túllátó szakértők bevonásával. De legelőször nyíltan szembe kell nézni, fel kell tárni a problémákat és ezt a lakosságnak is be kell mutatni. Együtt, összefogva lehet megmenteni ami menthető és egy szélesen támogatott célt meghatározni. Egyebek mellett a szakdolgozók azonnali béremelése életmentő lépés lenne.” -tette hozzá.
„A Karolina és több más kórház sajnos a márciustól hatályba lépett intézkedések hatására összeomlott. A helyreállítás esélyeit durván rontja a kialakult problémák elhallgatása, elkenése. Emiatt a dolgozók elvesztik a bizalmukat az irányításban és távoznak, vagy távozásra készülnek. Egy ilyen helyzetben a dolgozók megtartását, szolidaritását csak az őszinte nyílt kommunikációval lehet elérni.” – hangsúlyozta dr. Szijjártó László.
