Bocsánatot kérni sosem késő. – hangsúlyozta ünnepi beszédében Soltész Miklós államtitkár a mosonmagyaróvári Gyásznapon tartott megemlékezésen pénteken. A városban ezúttal is több helyen emlékeztek meg az 1956-os sortűz mosonmagyaróvári áldozatairól.
A korábbi évekhez hasonlóan főhajtások sora ezúttal is a Hunyadi-iskolánál kezdődött az akkori szakmunkástanulók emléktáblájánál, akik a gyilkos sortűz áldozataivá váltak. Az ünnepségsorozat a Gulyás Lajos emléktáblánál, majd a Karolina Kórház udvarán folytatódott. Ezután az emlékezők a helyi egyetemi karhoz vonultak, ahol Fazekas Imre, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke idézte fel a hatvankét évvel ezelőtt történteket. Ezután a polgármesteri hivatalánál dr. Kósa Lajos, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület tagja tartott beszédet. A magyaróvári temetőben a Piarista-iskola diákjainak műsora után Székely Zoltán, a Hansági Múzeum igazgatója ünnepi beszédében az emlékezet fontosságáról beszélt.
A temetőtől ezúttal is gyalogos felvonulás indult a Gyász térre. Az ipartelepi laktanya előtt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára tartott megemlékezést. A szónok hangsúlyozta: soha sem késő bocsánatot kérni, az 1956-ban elkövetett bűnökért azonban a mai napig nem történt meg a bocsánatkérés. Az ünnepi beszédet a Bolyai-iskola diákjainak ünnepi műsora követte, majd koszorúzás zárta a megemlékezést.
