Bizonyára sok autós érzi úgy nap, mint nap Mosonmagyaróvár útjain, hogy a város megtelt. Főként a reggeli és délutáni órákban kritikus a helyzet több utcában, csomópontban, de szinte bármely napszakban nehéz a közlekedés a városban. Már húsz perc sem elég eljutni Mosonból Magyaróvárra, vagy vissza. Az utak túlterheltek, menekülő útvonalat is egyre nehezebb találni, hiszen már azokon is nagy a zsúfoltság. Ennek oka nem csupán a lakosság számának emelkedése, hanem a járműállomány is drasztikusan nőtt. Ma már egy család átlagosan legalább két autót használ.
A város lehetőségeihez mérten próbál megoldást találni erre a helyzetre. Mosonmagyaróvár közlekedésfejlesztési koncepcióját – amiben meghatározták azokat az elképzeléseket, amelyekkel a közeljövőben javulhatna a város közlekedése – néhány éve aktualizálták. A felülvizsgálat során az elmúlt öt év baleseti és forgalomszámlálási adatait is figyelembe vették. Így több jelentősnek mondható változás került be a dokumentációba. Így például a belső tehermentesítő út nyomvonalának módosítása, valamint több forgalmas csomópont átalakítása. Amíg ezek megvalósulnak, addig az autósok továbbra is csak bosszankodnak és vélhetően bosszankodni fognak azt követően is, hiszen a forgalom folyamatos növekedésével újabb kihívásokkal kell majd szembesülni. Lapunkban ezúttal megpróbáltunk a városi közlekedés néhány problémájára rávilágítani szakemberek segítségével.
„Jelentős mértékben nőtt az elmúlt időszakban a Mosonmagyaróváron bekövetkezett balesetek száma annak ellenére, hogy a fokozott ellenőrzéseinket a város területére koncentráltuk.” – hangsúlyozta érdeklődésünkre Makó László alezredes, a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Elmondta: az elmúlt időszakban a városban nem került sor lényegesebb csomópont átalakításra, forgalomtechnikai beavatkozásra, amivel az áteresztő képesség nőtt volna. Ezzel szemben Mosonmagyaróvár lakossága – elsősorban a belső migráció miatt – folyamatosan növekszik, amivel együtt a közúti közlekedésben résztvevő járművek száma is szemmel láthatóan emelkedett. Ezt a nagy forgalmat a jelenleg rendelkezésre álló úthálózat már nem képes levezetni. Emiatt a helyismerettel rendelkező autósok alternatív útvonalakat választanak, amik viszont jelentős kerékpáros forgalmat is bonyolítanak. Ezeken az utakon a megnövekedett forgalom lényeges baleseti kockázatot jelent. – tette hozzá az alezredes.
Hasonlóan vélekedik Neuberger Tamás, igazságügyi közlekedési szakértő is. Mint mondja: a városnak még inkább fel kellene készülnie az egyre növekvő lakosságszámra, a gépjárművek számának drasztikus növekedésére. Mindez a közlekedés szervezésében igényelne lényegesebb változtatásokat. Így például a jelzőlámpák összehangolására kellene nagyobb figyelmet fordítani, főként a reggeli és délutáni időszakokban. A lámpák periódusainak felülvizsgálatára lenne szükség. A nagyobb forgalmat bonyolító utak áteresztőképességének javítására is szükség lenne. Jó példája ennek az a most zajló csomópont átalakítás a levéli úton, aminek eredményeként ezt követően balra is befordulhatnak majd a járművek a Mofém-telep, illetve a bevásárlóközpont felé. A városban több helyen lenne szükség hasonló átalakításokra. A szakember szerint ugyanilyen fontos a gyalogátkelők biztonságossá tétele. Ennek is van pozitív példája, a közelmúltban az Aranyossziget utcán alakítottak ki egy biztonságosabb átkelőt. Több hasonlóra lenne szükség város szerte. Ezzel együtt fontos, hogy a gyalogosok is megtanulják. Csak az az elsőbbség, amit valóban meg is adnak számukra. – tette hozzá.
Nap, mint nap szembesül munkája során a városi utak zsúfoltságával Rácz Tamás gépjármű szakoktató is, aki szintén úgy véli, hogy noha a forgalom már túlnőtte a lehetőségeket, mégis a szabályozások módosításával javulna valamilyen mértékben a helyzet, ám nagyobb odafigyelésre lenne szükség a járművezetők részéről is. Rácz Tamás azt mondja: tapasztalatai szerint a gyakorlott sofőrök sem ismerik fel sok esetben helyesen a közlekedési helyzeteket. Ezzel is csökkentik az egyes csomópontok áteresztő képességét. Ilyen például a Deák tér, vagy az egyirányú utcák, ahol sokszor balra kanyarodáskor nem a baloldalra húzódnak az autósok, így egysávosra szűkítik az egyébként kétsávos forgalmat. Rácz Tamás hozzátette: forgalom szabályozás terén vannak még lehetőségek, tartalékok a városban. Példaként említette, hogy a Szent Imre úton, a Királyhidai út felé érdemes lenne egy jobbra kanyarodást engedélyező kiegészítő jelzőlámpa felszerelése. Ezzel arra az időre engednék a jobbra kanyarodást, amíg Hegyeshalom felől balra fordulnak be az autók. Ez azért is lenne fontos, mert ebben a csomópontban jellemzően jobbra fordulnak ki a Királyhidai útra, főként a reggeli órákban az Ausztriába ingázók.
Rácz Tamás kiemelte: emellett sajnos a járművezetők egyre inkább türelmetlenek, rendszeresen tapasztalja ezt munkája során is. Mint mondta: a „B” kategóriás jogosítvány megszerzéséhez már nincs szükség a rutin pályán tartott vizsgára, hanem valós forgalmi helyzetben kell a tanulóknak számot adniuk tudásukról. A vizsga során hét manőverezési feladatból hármat kell sikeresen teljesítenie a vizsgázónak forgalmi viszonyok között. Ezek főként parkolási és megfordulási feladatok. Élve a kresz által adott lehetőségekkel – ami engedélyezi az út széli parkolásnál a forgalom rövid ideig történő akadályozását – ezeket valós forgalmi helyzetben gyakorolják. Emellett gyakorta okoz konfliktus helyzeteket, hogy lassabban haladnak, mint arra lehetőség lenne. Rácz Tamás szerint azonban nem várható el a tanulóktól, hogy minden körülmények között felvegyék a forgalom éppen adott ritmusát. A kezdeti lépéseket a rutin pályán és kisebb forgalmú utcákon próbálják gyakoroltatni, ám később kénytelenek bevinni a tanulókat a valós forgalomba, hiszen csak ilyen körülmények között sajátíthatják el a vezetés fortélyait.
