Különleges kincseket rejt a múzeumi raktár

Különleges kincseket rejt a múzeumi raktár

- Kategória: Közélet

Számos elfelejtett „kincset” is rejtenek a Hansági Múzeum raktárai. Az intézmény csaknem nyolcvanezer darabból álló gyűjteményének csupán töredéke látható az állandó kiállításokon. Igyekeznek azonban a raktárban lévő érdekességeket is időnként megmutatni a nagyközönségnek.

A múzeum fennállásának százharminchat éve alatt folyamatosan kerültek be műtárgyak. Ezeket részben a muzeológusok gyűjtötték, vagy ajándékozás során kapott az intézmény, de a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején zajlott államosítás során is számos tárgy került a gyűjteménybe a környékbeli kastélyokból, kúriákból, különféle intézményekből.  Mára a múzeum gyűjteménye csaknem nyolcvanezer darabból áll. – magyarázza Székely Zoltán igazgató. Elmondta: az állandó kiállításokon – ahol Moson és Magyaróvár, illetve Moson vármegye történetét mutatják be – ennek az anyagnak csak elenyésző töredéke látható. A többi tárgy a múzeum raktáraiban hever. A műtárgyakat több helyen tárolják, így például a Cselley-ház és a Mosonvármegyei Múzeum padlásán,

Az igazgató hangsúlyozta: sokan kifogásolják, hogy miért nem kerül be minden műtárgy az állandó kiállításokba sőt, többen csak azzal a kikötéssel adományoznak tárgyakat a múzeumnak, ha azt nem a raktárba kerül. Pedig nagy szükség van erre a raktári anyagra is. Gyakorta rendez ugyanis a múzeum időszaki kiállításokat, ahol kizárólag a raktári anyagot mutatják be. Az állandó történeti tárlatokkal ellentétben az időszaki kiállításokon mód van arra, hogy más szempontból rendszerezve mutassák be a tárgyakat. Legutóbb például „Jó arcok” címmel nyílt időszaki kiállítás, ahol nem időrendben mutatják be az alkotásokat és nem csupán azokat állították ki, amiknek valamilyen helytörténeti jelentősége is van. A tárlatot a raktári anyagból tudták megrendezni. Azért fontosak az ilyen kiállítások, mert ezek előkészítésekor „átforgatják” a raktárakat és időnként a múzeum munkatársai is rácsodálkoznak néhány elfeledett műtárgyra. Így például ezúttal fedezték fel újra azokat a 18-19. századi márványszobrokat, amik a Habsburg főhercegi kastélyból származnak. Ilyen az az 1797-ben készült, I. Ferencet ábrázoló büszt is ami egy neves német klasszicista szobrász alkotása.

Székely Zoltán elmondta: előfordul, hogy olyan tárgyakat találnak a raktárban, amik még a leltárban sem szerepelnek. Ilyen volt például a 19.-20. század szobrászatának egyik legnagyobb alakja, Stróbl Alajos egyik különleges alkotása. Az 1881 táján készült gipsz modell a jeles olasz operaszerzőt, Cherubinit ábrázolja. Ez alapján faragták ki aztán a Budapesti Operaház homlokzatát díszítő figurákat. Ezek az elmúlt évtizedekben már tönkrementek, így lecserélték a szobrokat. Így a múzeum raktárában lévő gipsz modell az egyetlen, ami őrzi ezen szobrok emlékét.

A régészeti feltárások, ajándékozások mellett az múzeum erejéhez mérten vásárlással is bővíti gyűjteményét. A következő tervek között szerepel a Zsidanics házaspár portréja, ami jelenleg a magángyűjtő tulajdonában van. Helytörténeti szempontból azért lenne fontos ezen portrék közgyűjteménybe kerüljenek, mert Zsidanics István és felesége hagyományozása révén vált lehetővé, hogy a piaristák iskolát alapítsanak a városban. Emellett jelenleg a múzeum gyűjteményében nincs a t18. századból származó helyi vonatkozású portré. A műtárgyak megvásárlásához jelenleg támogatók segítségét várja a múzeum.

Ez is érdekelhet...

Hetvenkét fa és amfiteátrum a Zsidanits-parkban

Ünnepélyes keretek közt avatták fel péntek délután a