Iparos hagyományőrzés

Iparos hagyományőrzés

- Kategória: Közélet

Az 1908. évben alapított Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület, a szakmai és civil érdekképviseleti tevékenységén túl, a hagyományos kézműves szakmák megőrzésében és annak közhírré tételében is szerepet vállal, illetve lehetőségei felhasználásával kíván példát mutatni hagyományőrzésből, az azokat művelők emlékeinek ápolásából.

A mai „fejlett világban” a tömegtermelés miatt háttérbe szorultak a szolgáltatóipari és kisipari kézműves szakmák.

Ipartestületünk véleménye szerint, a fejlett világ (egy része) most kezdi felfedezni a képzett és értékes mesteremberek által készített használati és egyéb eszközök, tárgyak szépségét és szükségességét, valamint az emberiség mind jelentősebb hányada igényli újra az iparos kisipari munka jó minőségű termékeit.

A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület lehetőségeinek maximális felhasználásával kívánta az élhetőbb és ember­közelibb, kis-és szolgáltatóipari társadalmi környezetet megtartani illetve az azt őrző, továbbadó iparosokat és kisvállalkozókat elismerni, díjazni, bemutatni.

A Mosonmagyaróvár és Vidéke Ipartestület és a Duna Takarék Bank, valamint a Lapcom Kft., 2004. évben megalapította a Moson Vármegye Iparosa Díjat, amellyel a kisiparosok, mesteremberek, szolgáltatók és a vállalkozások legjobbjai részére kívánt nyilvánosságot teremteni, ezzel regionális közösségi elismerést és hatékonyabb kommunikációt nyújtani.

A Moson Vármegye Iparosa Díj az erkölcsi elismerés mellett egy olyan alkotás (emlék), amely hosszú évekre tanúsítja a díjazott kiválóságát.

A díjat, alapítása óta minden évben Az Év Iparosa, Az Év Szakembere és Az Év Szolgáltatója kategóriában adjuk át az arra érdemeseknek.

A hajdani (történelmi) Moson vármegye kézműves ipara az elmúlt évszázadok alatt bőséges tárgyi és egyéb dokumentumanyagot hagyott ránk, az itt élő és tevékenykedő mai iparos utókorra.

Ipartestületünk 2015-2020. évekre választott vezetőségének eltökélt célja, hogy a ma még az iparos családoknál itt-ott fellelhető, illetve féltve őrzött fényképek, dokumentumok, szerszámok, mesterremekek, a múlt építő és szolgáltató kisipari tárgyi emlékeinek archiválásával és azok méltó helyszínen való bemutatásával kívánja a tiszteletét leróni kézműves elődeink előtt.

A közelmúltban a gondolatokat tettek követték. Testületünk néhai aktív tagja, és vezetősége Miksó József Halászi illetőségű asztalosmester, szakmai ismereteit – örökségét és tárgyi eszközeit  ápoló családja és hajdani ipari tanulója, Süli András meghívására 2015. június 29-én meglátogatta a nagy becsben őrzött tárgyi – szakmai eszközöket és zömében kéziszerszámokat rejtő asztalos műhelyt.

A hosszú évek óta zárva tartott asztalos műhelybe lépve, egyfajta időutazáson vettünk részt, hol az emlékeket ápoló özv. Miksó Józsefné, Szitás Ilona női-fodrászmester, hol a hajdani asztalos inas Süli András, aki ma már a környék egyik legismertebb asztalosipari vállalkozója, mutatta be a műhelyt és annak még meglévő szerszámait.

Köszönjük a családnak és Süli Andrásnak, hogy a mai rohanó világban az emlékek és a hagyományok megőrzését az iparos szakmai eszközök – kéziszerszámok és teljes asztalos műhely egyéb kiegészítőin keresztül óvja a méltó utókor számára.

Banyár Tamás titkár

2015/13

 

Ez is érdekelhet...

Könyvlapokon Mosonmagyaróvár egykor és ma

Újabb helytörténeti kiadványt jelentett meg a mosonmagyaróvári Ferencz