A probléma rendszerjellegű

A probléma rendszerjellegű

- Kategória: Közélet

Beszélgetés Hiller István, volt oktatási miniszterrel

 

Hiller István, az MSZP oktatásügyi szakpolitikusa járt a minap Mosonmagyaróváron, s tartott fórumot. Az ismert politikussal előtte beszélgettünk.

– Ön szerint mi a legnagyobb baj ma az oktatásban?

– Az oktatás színvonala csökkent, s az egész intézményrendszer válságba került.  Sajnos az a szisztéma, amit felállítottak, az a törvény, amit 2011-ben megalkottak, működésképtelen. Ezt nem csak a politika mondja, hanem a leginkább érintettek, a pedagógusok. Úgy kelnek fel minden nap, hogy a gyerekeket oktathassák, nevelhessék, de helyette leginkább a legkülönbözőbb felméréseket és bürokratikus követelményeket kell, hogy teljesítsenek.

A mostani helyzet kimondottan a pedagógusok tiltakozásából alakult ki. Tisztánlátó és neves pedagógusok egy neves miskolci gimnáziumban felhívást tettek közzé, amihez most már negyedszázezer ember csatlakozott. A jelenlegi oktatási kormányzat gondolkodásának középpontjában az intézmény áll, az a bizonyos szegény Klébers­bergről elnevezett intézményfenntartó központ, amelynek az feladata, hogy egy budapesti, ezen belül is pesti irodaépületből az ország összes iskoláját igazgassa Mosonmagyaróvártól Gyuláig. Ez sajnos mára oda vezetett, hogy a KLIK nem a megoldást segíti elő, hanem maga a probléma lett. Mi azt gondoljuk, hogy a KLIK-et meg kell szüntetni.

– Az nem gond, hogy nincs önálló minisztériuma az oktatásnak?

– Mióta önálló magyar tanügyi igazgatásról beszélhetünk,  a legkülönbözőbb rendszerek és a legkülönbözőbb kormányok voltak. Az oktatásért felelős miniszter azonban mindig ott ült a kormány ülésein. 1867 óta most fordul elő először, hogy az az állami vezető, akinek kimondottan az a feladata, hogy az oktatásért feleljen, az nem vesz részt a kormányüléseken.

Természetesen az a miniszter, aki emellett még az egészségügyért, a sportért, meg a szociálpolitikáért felel, ott van. De látványos maga a kormányzati struktúra tehetetlensége, hogy nem tud ezzel a kérdéssel mit kezdeni. Ez a központ, amelyik az összes gyereket és az össze pedagógust akarja irányítani, évről évre elképesztő hiányokat termel. A tavalyi naptári évben, hogy egyáltalán az év elmenjen a lábán, kétszer húszmilliárd körüli összeget kellett beletenni. Ez nem a KLIK költségvetése, hanem az az összeg, amellyel ki kellett pótolni.

– Az nem jó, hogy az államnak nagyobb szerepe lett az oktatásban?

– Kétségkívül az államnak az oktatásban fontos irányító szerepe van. Aki ezt vitatja, az vagy nem ért az oktatáshoz, vagy egészen szélsőséges nézeteket vall. Csak, mintha itt átestek volna a ló túlsó oldalára, akkor, amikor megszüntették a tankönyvpiacot, amikor kizárólag egyentananyagot tanulnak a gyerekek. Amikor a legkülönbözőbb tanfelügyeleti rendszereket alakítottak ki. Legutóbb ezt a pedagógus önértékelő csoportot, amin egy fél ország röhögött. Addig, amíg ez a szisztéma áll fönn, újabb és újabb dolgok jönnek elő.

Ha emlékeznek, két évvel ezelőtt a tankönyvek nem érkeztek meg. Nagyjából Mikulás tájékán ott volt a könyv az iskolában, de emlékeim szerint nem akkor kezdődik a tanév. A probléma rendszerjellegű, itt felületi kezeléssel nem jutunk semmire.

Rosszul értelmezték a rendszert akkor, amikor azt gondolták, hogy fizetésemelést és úgynevezett pedagógus életpályát tesznek le a pedagógusok asztalára. S megfoszthatják a pedagógust a tanári szabadságától, az igazgatótól elvehetnek minden jogkört. Az mégis csak nevetséges, hogy ma inkább házmesterekről beszélhetünk, mint igazgatókról. Az igazgatónak nincsen gazdálkodási joga, nincsen munkáltatói joga. Egy pedagógus közösségben nem tekinthető vezetőnek, miközben arra nagyon is szükség van, hogy a közösség által elismert, tapasztalt kolléga összefogja és irányítsa azt a társaságot.

– Lassan fél évszázados „válságról” van szó.

– Volt egy olyan időszak, amikor elég egyértelmű volt, hogy a magyar közoktatás színvonala fölfelé ível, csak ez megtört. Egyébként ez nem csak Magyarországon, általában probléma a megváltozott információs közegben. A gyerekek már nem csak úgy tanulnak, hogy egy könyvben leírt tételt magukévá tesznek, hanem az internet világában őrült sebességgel folyik a tudás átadása. Éppen azért túl azon, hogy meg kell szüntetni a KLIK-et, a gyermekeket tanulni kell megtanítani.

Az a lényeg, hogy biztosan elsajátítsák az olvasást, az írást, a számolást, a szövegértést, s most már a digitális alapismereteket. Ezek teremtik meg az alapokat a későbbiekben a további építkezéshez.

Ehelyett egy olyan nemzeti alaptantervet csináltak, ami tételesen tartalmazza azt a kötelező tudást, amit a pedagógusoknak elő kell adni, s ami megtaníthatatlan. A gyermekek túlterheltsége és a pedagógusok bürokratikus túlterheltsége egyértelműen színvonalcsökkenést hoz. Helyes dolog ugyanakkor, hogy a pedagógusok azt mondják, legyen egy olyan kerek­asztal, amelynek a döntése, véleményezése nélkül átgondolatlanul és felelőtlenül újabb és újabb olyan intézkedések, amelyek a tanéven belül, vagy egy iskolai szisztémán belül megbolygatják a kedélyeket, nem születnek.

Összefoglalva: én a pedagógusok kezdeményezését, a mi véleményünkkel azonosnak, nagyon közelállónak látom. Az MSZP nem csak azt akarja, hogy mi ne legyen, hanem világos szakmai véleménnyel a magyar közoktatás színvonalának az emelésért akar tenni.

Böröndi

2016/2

Ez is érdekelhet...

Csökkent a balesetek száma – A rendőrök továbbra is kiemelten figyelnek a szabályszegőkre

Kevesebb közlekedési baleset történt az első félévben, mint