Aranyosak, szelídek és egyre többen vannak a városban. A nutriákról, más néven hódpatkányokról, vagy mocsári hódokról van szó, amik száma igencsak megnőtt az elmúlt időszakban Mosonmagyaróvár belterületén, főként a Malom-ági Lajta és a Vártó környékén. Nagyon barátságos állatok, ám a szakemberek óvatosságra intenek a nutriák etetését, főként simogatását illetően.
Az utóbbi néhány évben látványosan elszaporodott a nutria Mosonmagyaróváron. Már nemcsak a nyugodtabb, természetközeli élőhelyeken találja meg az életfeltételeit, hanem alkalmazkodik az ember közelségéhez és a települések nyújtotta lehetőségekhez is. Ez az állat azonban idegenhonos, invazív faj ezen a környéken. A szakemberek ezért is óvatosságra intenek mindenkit, hogy elősegítsék ezen állatok további elterjedését. Amint azt Kertész József vízügyi szakember érdeklődésünkre elmondta: az invazív fajok definíciójuk szerint olyan állatok, amelyek nem őshonosak, azaz idegenek a szóban forgó ökoszisztémában, és amelyek behurcolása kárt okoz vagy okozhat. A nutria (Myocastor coypus) Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi vidékein őshonos, az 1900-as évektől kezdődően prémesállat-tenyészetekben világszerte tartották. Korábban hazánkban is tenyésztették értékes prémje miatt. A tenyészetek megszűnésével Európa szerte az állatokat szabadon engedték és mára állandó állományai alakultak ki. Hazánkba vélhetően spontán úton megszűnő tenyészetekből kerülhetett be, főleg Ausztria és Szlovákia és irányából. Ökológiai igénye miatt a természetvédelmi szakemberek 2010-ig úgy vélték, hogy egyedei nem képesek átvészelni a hideg teleket, természetes környezetben önfenntartó populációt létrehozni nem tudnak.
Az állománya főként klimatikus okokból, az elmúlt néhány évben erőteljes növekedésnek indult, ezzel veszélyeztetve az őshonos életközösségeket. Az elmúlt évek enyhe téli időjárásának köszönhetően azonban jelentősen megnövekedett vármegye szerte az állománya. Például a Duna, a Lajta és a Rába mellett. A szakember hozzátette: a nutria éjszaka aktív, de ilyenkor télen, napközben is bármikor megfigyelhető, amint a vizek közelében táplálkozik. Viselkedésére jellemző, hogy rendkívül bizalmas. Bármennyire is kedves kinézetű állatról van szó, lehetőleg ne etessük őket, mivel jelenlétükkel az őshonos fajokat veszélyeztetik. – hangsúlyozta Kertész József.
Hasonlóan vélekedik dr. Novák Péter állatorvos is, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek az állatok több féle kórokzót is terjeszthetnek, ám harapásuk lehet a legveszélyesebb. Terjeszthetnek veszettséget, vagy leptospirózist, ami gennyes vesegyulladást is okozhat. Ám főként a harapásuk veszélyes, etetés közben akár véletlenül is okozhatnak súlyos sérüléseket az éles fogaikkal. – tette hozzá a szakember.
A Malom-ági Lajtán és a Vár-tó környékén túlzottan elszaporodott nutriák miatt a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. is megtette már a szükséges lépéseket. Amint azt Kosár Tibor ügyvezető érdeklődésünkre elmondta: tapasztalták, hogy ezek az állatok táplálkozásuk közben nagy területen elpusztítják a vízi növényzetet, valamint a part menti bokrokat, fákat, sok kárt okozva ezzel. Éppen ezért felvették már a kapcsolatot olyan szakemberekkel, akik befogják és más, a lakott területektől távol engedik szabadon ezeket az állatokat.
