Október 26., az 1956-os sortűz évfordulója Mosonmagyaróvár hivatalos gyásznapja. A megemlékezések helyszínei mind-mind mementók. Főhajtásra késztető helyszínből több is van a városban. Ahogy a korábbi években, úgy a hatvanhatodik évfordulón is ugyanaz volt a forgatókönyv.
A megemlékezések sora a Hunyadi-iskolában kezdődött, ahol a sortűz szakmunkás tanuló áldozataira emlékeztek. Ezután Gulyás Lajos emléktáblájánál, majd a Karolina Kórháznál, a helyi egyetemi karnál és a polgármesteri hivatalnál idézték fel a hatvanhat évvel ezelőtt történteket.
Ezt követően a magyaróvári temetőben folytatódott a megemlékezések sora. Itt Martinschich Balázs, a Hansági Múzeum történésze mondott beszédet, majd helyi a Piarista- iskola 11. osztályos tanulói adtak műsort.
A Gyásztéren dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője ünnepi beszédében kiemelte: 66 évvel ezelőtt azon a napon ünnepelni érkezett a tömeg a határőrlaktanyához. Beteljesíteni mindazt a küldetést, amit egy eufórikus délelőtt eseményei jelentettek, a város emblematikus intézményeinek átvételével.
Hangsúlyozta: Vérrel pecsételt szabadságunk van. Becsüljük meg nagyon. Fájdalom és szenvedés maradt a 66 évvel ezelőtti tragédia után, amiről ráadásul 33 évig hallgatni kellett. És amikor már szabad volt róla beszélni, a bűnt akkor is csak felemás büntetés követte, és elmaradt a bocsánatkérés is.
„Azt kívánom mindannyiunknak, hogy tudjuk megtanítani a jövő generációt arra, milyen nagy érték a szabadság. Érdemes küzdeni érte és érdemes élni és érdemes meghalni is érte.” – tette hozzá dr. Nagy István.
Az ünnepi beszédet követően „Novemberben sírnak az utcák” címmel a Hunyadi-iskola diákjainak előadását tekinthették meg a résztvevők.
Az eseményen Novák Katalin köztársasági elnök is fejet hajtott az áldozatok előtt.
