„A magyarság egyik legnagyobb ünnepe március 15.” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Csurgai Horváth József történész, a székesfehérvári városi levéltár és kutatóintézet igazgatója az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 170. évfordulója alkalmából rendezett városi ünnepségen Mosonmagyaróváron.
A szónok szerint az 1848-49-es események a polgári átalakulás elindításának meghatározó történései voltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc máig a magyar hagyomány meghatározó része. Feledhetetlen, olyan eseménysor, amely tele van hősökkel, legendákkal és megcáfolhatatlan tényekkel. A forradalom és szabadságharc emléke fontos helyet foglal el minden magyar szívében.
Dr. Csurgai Horváth József elmondta: március 15. szellemisége jelen volt 1956 októberében is. A forradalom első plakátja is 1848-at idézi meg. A 48-as forradalom szellemisége nyilvánult meg az 1956 októberében alakult nemzeti bizottságokban, munkástanácsokban, a különböző forradalmi szervezetekben. A párhuzamok mellett azonban érdemes felidézni a forradalom eseményeit, hogy mit is jelentett a továbbiakban az egyén számára a korszakos átalakulás. A demokrácia gyakorlására csak néhány hónap jutott. Ezt követően a honvédelemnek, a függetlenségi harcnak volt szerepe. A szónok hozzátette: március idusán nem csak a forradalmi eseményekről kell megemlékeznünk, hanem azokról is, akik a haza és haladás kérdésében a változást sürgetők táborához csatlakoztak. Az 1848-as eseményeknek maradandó üzenete van számunkra. Számos jeles személyiség gondolatai ma is helytállóak és követendők.
„1848 kiemelkedő esztendeje volt a magyar nemzetnek. Nem véletlen, hogy mindig volt üzenete a jelennek is. Igazi üzenete a forradalom és szabadságharc erkölcsi tisztaságában keresendő, hogy erre a példára alapozva képesek lehetünk az összefogásra. Mindenki úgy tekinthet erre a napra, mint egy jelképre, egy fajta oszthatatlan társadalmi örökségre. 1848 a nemzet ünnepet maradt és követelései 1956-ban és 1989-ben is elemi erővel törtek ki a magyarságból. Ezt az örökséget őrizzük meg a jövőnek. „ – hangsúlyozta dr. Csurgai Horváth József.
A beszédet követően a Móra-iskola diákjainak műsorát tekinthették meg a résztvevők, majd a Lajta Néptánc Együttes toborzója után került sor a koszorúzásra a ’48-as emlékműnél. Az ünnepséget követően családi programok várták az érdeklődőket a múzeumban és a múzeumkertben.
