A fogászatban használt összes anyag közül az amalgám folyamatos vita tárgya, már évek óta. Húsz-harminc évvel ezelőtt még természetes volt a használata (nem lévén más alternatíva a fogtömésre), ma azonban már csak elvétve használják. Ami miatt mégis gyakran szóba kerül az amalgám tömés, hogy vajon cseréltessük-e ki a jóval modernebb és szebb esztétikai tömésre vagy porcelán inlay-re – magyarázza Dr. Sárosi Ákos fogszakorvos, dento-alveoláris sebész.
A vita kiváltó oka az amalgámban található higany. Az amalgám valójában 50% folyékony higany és 50% fémpor ötvözete, ez a fémpor pedig legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz.
A higany – kis mértékben ugyan, de – folyamatosan oldódik ki az amalgámból, és az évek hosszú sora alatt terheli a szervezetet. (Sokak szerint a higany csak a tömés beillesztését vagy eltávolítását követő percekben oldódik, aztán megköt.) A már megkötött amalgámból nagyon kis mértékben oldódik ki káros anyag.
Az amalgámból készült fogtömés a mai napig tartós tömésnek számít – ennek ellenére nem nevezhető jónak. Az amalgám ugyanis nem köt össze a foganyaggal, más szóval nem jó a széli záródása, emiatt pedig mellészuvasodás alakulhat ki a résekben. A ma használatos fehér tömés (más szóval esztétikai tömés, ami műanyag és üvegpor keverékéből készül) és az inlay (mely egy, a fogtechnikus által készített kerámiabetét) egyrészt esztétikusabb, másrészt a foghoz erős kémiai kötéssel rögzül, így pontosabb a széli záródása.
Cseréljük vagy ne?
Ha az amalgám tömés jól funkcionál, évek óta nem okoz semmilyen panaszt, és a pácienst nem zavarja a fogtól erősen eltérő színe, akkor nem szükséges kicserélni. Az eltávolítás a következő tünetek esetén indokolt: újraszuvasodás, gyulladás, égő, illetve fémes érzet a szájban, fogínyvérzés, fekélyek a szájüregben, vagy fehéres, lepedékes elváltozás a tömés közelében (mely az allergia jellegzetes tünete), esetleg kiütések a fejen, arcon.
Még több információ: https://europe-dental.eu/
