Kiemelt figyelmet fordít a mosonmagyaróvári önkormányzat a helyi zöldfelületek gondozására és folyamatos megújítására. Cél, hogy a meglévő állapotokat javítsák, növeljék a biodiverzitást, a zöldtérfogatot és a megváltozott klimatikus viszonyokhoz igazítsák a zöldfelületek felújítását.
Amint azt Németh Andrea, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense lapunknak elmondta: a város meglévő közterületi zöldfelületeinek többségét még a hetvenes években alakították ki. Így ezek mára elavulttá váltak. Éppen ezért indított az önkormányzat több mint tíz éve programot a parkok, fás területek, zöldfelületek megújítására. Ennek keretében újult meg egyebek mellett a Városkaputér, a Régi Vámháztér, vagy a Gorkij utcában lévő közpark, illetve több intézményi kert is, mint például a múzeum udvara. Jelenleg pedig zajlik a Rudolf-liget komplex felújítása, valamint a Kiserdő rehabilitációja. Ennek során kivágják az elszáradt, balesetveszélyes fákat, majd újakat ültetnek helyettük, sétányt alakítanak ki, pihenőhelyekkel, padokkal.
A zöldfelületek fenntartásáról Németh Andrea elmondta: a városban tizenhét kiemelt zöldfelület van, ezek, főként központi forgalmas helyen lévő területek. Ennek karbantartására közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozót bíz meg az önkormányzat. Ezen területek gondozása évente mintegy 60 millió forintba kerül. A további közterületi önkormányzati zöldfelületek karbantartását a Városüzemeltető és Fenntartó Kft. végzi. Ebbe a munkába beletartozik többek között a fűnyírás, favágások, botolások, gyommentesítés, faültetés, a területek tisztán tartása, játszóterek fenntartása. Ezekre a feladatra évi több mint 140 millió forint fordít a város.
A szakember hozzátette: helyi természetvédelmi terület jelenleg kizárólag a Wittmann-park a városban. Nem védettek ugyan, de meghatároztak a helyi rendeletben kiemelten kezelendő fasorokat. Ilyen például a Lucsony utcai hársfasor, a Béke utcai hársfasor, a Mosonyi Mihály utcai vadgesztenyesor, vagy a József Attila utcai japánakácok.
Németh Andrea kérdésünkre elmondta: az elmúlt időszakban nem csökkent az olyan önkormányzati közterületi zöldfelületek mértéke, amik besorolása a szabályozási tervben zöldterület. Ezek átminősítésére egyébként a hatályos jogszabály sem ad lehetőséget. Látható ugyanakkor, hogy számos beépítés történt a városban, ám ezek mind olyan területen valósultak meg, amik magántulajdonban voltak és beépítésre szánt terültként szerepeltek a rendezési tervben.
A városi fásításokkal kapcsolatban a szakember kiemelte: a faültetések három szempont szerint zajlanak, a lakossági igények alapján, a kivágott fák pótlása és az újonnan létesült lakóterületeken az utcák fásítása. A fafajok kiválasztása során nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó, a szárazságot jobban tűrő fajtákat ültessenek. Sokszor előfordul, hogy például a közművek, a légvezetékek miatt nem tudnak ugyanoda fát telepíteni, ahol korábban kivágtak egyet, ám ezt minden esetben kompenzálják és közelben ültetnek. Évente átlagosan közel háromszáz facsemetét ültetnek el városszerte, ami meghaladja a kivágott fák számát. Az önkormányzat a fásításra mintegy 12-15 millió forintot költ minden évben.
