Október 26., az 1956-os sortűz évfordulója Mosonmagyaróvár hivatalos gyásznapja. A megemlékezések helyszínei mind-mind mementók. Főhajtásra késztető helyszínből több is van a városban. Ahogy a korábbi években, úgy a hatvannyolcadik évfordulón is megemlékeztek ezeken a helyeken.
A megemlékezések sora a Gulyás Lajos emléktáblájánál kezdődött, majd a Karolina Kórháznál, a helyi egyetemi karnál és a polgármesteri hivatalnál idézték fel a hatvannyolc évvel ezelőtt történteket.
Ezt követően a magyaróvári temetőben, a korábbi tömegsír helyén felállított obeliszknél koszorúztak a résztvevők. Az emlékezések sora a temetőben, az ’56-os áldozatok emléktáblájánál folytatódott, ahol Kiss Miklós, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület tagja mondott beszédet, majd a Bolyai-iskola tanulói adtak ünnepi műsort.
A temetőtől hagyományosan gyalogos felvonulás indult a Gyásztérre. Ott a kegyeleti megemlékezésen Rákay Philip ünnepi beszédében kiemelte: október 23. azóta nemzeti ünnep, hogy együtt vetettünk véget a hazugság rendszerének. „Mindez 1990-ben a rendszerváltoztatás idején történt, amikor az idegen hatalmakat kiszolgáló szocialista, kommunista elvtársak áporodott levegőjű, léleknyomorítóan maszatolós diktatúrájának befellegezett. Alapjaiban volt hazug, aljas és elfogadhatatlan a kádári szocializmus. Nem csoda, hiszen 1956-ban vérben született.” – hangsúlyozta a szónok.
Hozzátette: 1956-ban kimondták az emberek, hogy elég a kommunista diktatúra borzalmaiból, abból az embertelen, életellenes rendszerből, amely minden lelkiismeret-furdalás nélkül likvidálta azokat, akikben ellenséget látott. Erre válaszul a hatalom ártatlan, fegyvertelen emberekre zúdított sortüzeket.
Rákay Philip elmondta: hatvannyolc éve történt már, de lélekben ma is itt vannak velünk a hőseink. Az idők végezetéig hálát adunk áldozatukért és emlékezünk rájuk. Kiemelte: 1956. eseményei igazolták, hogy a morál nélküli hatalom nem lehet életképes, mert az emberek igazságérzete és szabadságvágya sebezhetővé teszi.
A beszédet követően Farkas Ervin, evangélikus lelkész mondott imát az áldozatokért és túlélőkért, majd „A hatalom célja a hatalom” címmel a Piarista-iskola diákjainak műsorát nézhették meg a résztvevők.
