1985-től sokan jöttek megcsodálni az új városi könyvtár impozáns termeit, amelyekben az új bútorok és a könyvek ugyan szépen mutattak, mégis sok volt az üres tér, csupasz falfelület. Akkoriban az Országos Könyvtárügyi Tanács tagjaként gyakran jártam Budapesten, s jó személyes viszonyba kerültem Juhász Jenővel, a Művelődési Minisztérium Könyvtári Osztályának vezetőjével. Neki panaszkodtam a könyvtár puritán megjelenéséről, amiről személyesen is meggyőződött. Némi egyeztetés után vele mentem föl a Képzőművészeti Osztály vezetőjéhez – a barátságot erősítendő – egy üveg konyak kíséretében.
Horváth György osztályvezető készséges volt, s írásos fölhatalmazást adott arra, hogy a minisztérium által művészek támogatására adott megrendelésekre készült képzőművészeti alkotásokból válogathattam a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Itt gyűjtötték azokat a műalkotásokat, amelyek még nem találtak gazdára. Nagy öröm, sok munka és még több bizonytalankodás után végre kiválogattam az általam megfelelőnek vélt műveket, amelyeket azután egy mikrobusszal szállítottunk az óvári könyvtárba. Nem mondhatom, hogy gátlásos voltam, mert az átadási-átvételi jegyzékben 5 festmény, 17 szobor, 32 grafika és 31 iparművészeti alkotás szerepelt, amelyeket ajándékba kapott a könyvtár könyvjóváírással, magyarul ingyen. A figyelmes olvasó a könyvtárban járván, ma is láthatja ezeket az alkotásokat. Közülük néhány figyelemre méltó, kedves darabra külön is fölhívom a figyelmet. Ilyen Dobi Piroska: Nana drága című olajfestménye ; Würtz Ádám, Orosz János és Kass János grafikája; Engelsz József bronzlemez fríze; Kumposzt Éva lakodalmas edénye; Majoros Hédi samott vázája; Simó Ágoston Bölénye (akár szobor kategóriában is indulhatna); Kampfl József: Öreg és fiatal; Kiss Sándor: Lenke és Asszonyok; Konyorcsik János M.S. Mester emlékére című szobra és Hondromatisz Rigasz: Pár című gyönyörű márvány „költeménye”.
Tuba László
2015/1
