A képviselő-testület májusi ülésén hozott határozatával azt a feladatot szabta a mosonmagyaróvári polgármesteri hivatalnak, hogy mérje fel a Mosonmagyaróvárt érintő munkavállalói tendenciát, tárja fel a problémákat, készítsen helyzetjelentést. A helyzetelemzés most készült el.
Mosonmagyaróvár gazdasági élete jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben. A Mowinpark megnyitásával új cégek települtek a városba és az itt működők is bővítették tevékenységüket. Mindez megnövekedett munkaerő igénnyel jár, s ezt csak az ország más területeiről – esetenként határainkon túlról – idetelepülőkkel tudják megoldani. Számuk jelenleg nem ismert. Egy részük viszonylag kulturált körülmények között, legális munkásszállókon, más részük embertelen életkörülményeket is vállalva illegális szálláshelyeken él. Ezek az emberek nagy tehertételt jelentenek a város egészségügyi ellátó rendszerére, közbiztonságára, nyugalmára. A támogatott szolgáltatásokat az érintettek Mosonmagyaróváron veszik igénybe, azonban adózási kötelezettségüknek – vélhetően – nem e helyütt tesznek eleget. Ezért volt szükség egy komplex probléma-feltáró térkép készítésére.
A helyzetjelentés készítéséhez az adatok gyűjtése és elemzése során tényszerűségként kellett kezelniük a hivatal munkatársainak azt, hogy bármely felhasználható információ csak a lakóhely-változtatás regisztrálásából származó adatokból nyerhető. Tehát az adatgyűjtés és ezek elemzése kizárólag dokumentált adatokra alapulhat, ez azonban szűk keresztmetszete a feltérképezendő népességnek.
Célzott szociológiai vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy térségünkbe a belső migrációt a kedvezőbb megélhetési, munka- vagy tanulási lehetőségek vonzzák.
A szociális szolgáltatások igénybevételéről a Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény vezetője nyújtott tájékoztatást. Eszerint megállapítható, hogy szociális intézmény szolgáltatásait csak olyan személy veheti igénybe, akinek lakcíme az intézmény ellátási területén van. A hajléktalan ellátásban a korábbi években nagy számban jelentek meg olyan ellátást kérők, akikről kiderült, hogy csupán munkavállalási céllal érkeztek, de hajléktalannak vallották magukat. 1-2 hónap alatt ezek a személyek elhagyták a rendszert, miután megteremtették maguknak a lakhatási feltételeket. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője a következő észrevételeket tette a belső migrációval kapcsolatban. A magyar állampolgárságú, Mosonmagyaróvárra bejelentkezett kliensek jellemző problémái, hogy munkásszállón élnek, zárt közösségben, így nem derülnek ki a problémák, nincs, aki jelezzen az intézménynek. Pénzbeli gondokkal keresik meg a családsegítőt, jogsegélyt kérve, például, hogy önkényesen módosítja a szerződést, felemeli a havi bérleti díjat a szálló. Többször előfordult, hogy hazautazásra kérnének települési támogatást. A román állampolgárságú, Mosonmagyaróvárra bejelentkezett kliensek nyáron és ősszel sokan, télen, tavasszal kevesebben vannak. A román állampolgárságú szülők gyerekei nem járnak óvodába, iskolába, iskolalátogatási igazolások kijátszása jellemző, magántanulói státuszba kérik a gyerekeiket, hogy megkapják a gyerekek utáni ellátásokat, valójában azonban kevesen járnak iskolába, analfabéták, különböző fejlesztő programokba irányítják a gyerekeket.
Az egészségügyi szolgáltatóktól érkezett adatok alapján megállapítható, hogy havonta átlagosan 549 ambuláns ellátott jelenik meg a rendeléseken, aki nem mosonmagyaróvári lakcímmel rendelkezik. A gyermekorvosok körében kiemelkedést mutatott a mosoni városrész és az ipartelep környéke. Havi szinten átlagosan a gyermekellátásban 82 fő jelenik meg nem mosonmagyaróvári lakcímmel. A Karolina Kórházban havi átlagban a szakrendeléseket 759 fő kereste fel, akik a területi ellátáson kívüli lakcímmel rendelkeznek. Kórházi ellátást 94 ilyen beteg vett igénybe havonta. Szakrendelés vonatkozásában ez évente 9108, a fekvőbeteg-ellátásban 1128 beteget jelent.
2015/18
