Gyakorta tárcsázzák feleslegesen a 112-es segélyhívót. Ezért most a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság is felvilágosító kampányba kezd. Több fórumon próbálják eljuttatni az emberekhez, mikor és milyen esetekben tárcsázzák a segélyhívót.
Az Európai Unióban 1991. óta működik a 112-es segélyhívószám, ami szinte egész Európában, így Magyarországon is ingyenesen hívható vezetékes illetve mobil telefonról. Ezzel együtt hazánkban a nemzeti segélyhívószámokat nem szüntették meg. Ezeken (104 mentők, 105 katasztrófavédelem és 107 rendőrség), valamint az egységes európai segélyhívóon (112) kezdeményezett hívásokat országosan a szombathelyi és a miskolci hívásfogadó központ operátorai kezelik.
Az elmúlt három évben a központok összesen több mint 14 millió hívást fogadtak, amiből kevesebb mint 3 millió volt valós segélyhívás. – tudtuk meg Barna Árpádtól, a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság vezetőjétől. Elmondta: több mint másfél milliót tettek ki az információt kérő, 94 ezret a rosszindulatú, közel 10 milliót pedig az egyéb, intézkedést nem igénylő hívások. Azaz a bejelentések közel hetven százalék nem igényel intézkedést.
Az alezredes hozzátette: a hívások során sok esetben valótlan eseményt jelentenek be, vagy rosszindulatú a hívás kezdeményezése. Sokszor előfordul, hogy azért hívják a segélykérő számot, mert elfelejtették a PIN kódjukat, vagy csak a telefon működőképességét szeretnék kipróbálni. Gyakori továbbá, hogy kizárólag anyagi kárral járó közlekedési balesetet jelentenek, ahol a résztvevők meg tudnak egyezni a felelősség kérdésében. Többször kérnek közlekedési információt, vagy jogi tájékoztatást a segélyhívón, de nem ritka a betegszállítással és orvosi ügyeleti renddel kapcsolatos információ kérése sem.
Barna Árpád kiemelte: fontos, hogy mindenki csak veszélyhelyzet esetén hívja a 104-es, 105-ös, 107-es és 112-es segélyhívót. A rendeltetéstől eltérő, valótlan bejelentés szabálysértésnek minősül, ami akár százötvenezer forintig terjedő pénzbírságot is vonhat maga után. A SIM kártya nélküli telefonról érkező szabálysértő hívás esetén is megállapítható, hogy honnan és milyen készülékről indították a hívást. Ebben az esetben is van lehetőség a szabálysértési eljárás lefolytatására.
A kapitányságvezető arról is beszélt, mi a teendő a valós segélyhívás esetén. Az operátor bejelentkezése után röviden, világosan, érthetően el kell mondani, hogy mi történt. Fontos, hogy a bejelentő megőrizze a nyugalmát és elmondja a nevét, címét, visszahívható telefonszámát. Az operátornak az esemény típusától függően – annak érdekében, hogy egyértelműen kiderüljön, melyik készenléti szerv beavatkozására van szükség – további információkat kell kérdeznie. A feltett kérdésekre a minél gyorsabb segítségnyújtás érdekében, egyértelmű, lényegre törő válaszokat kell adni.
