Cél az ötvenezres város. – az elmúlt időszakban egyre többször hallani ezt a kijelentést Mosonmagyaróvár közeli jövőjét illetően. Ezt az elérendő lélekszámot határozták meg az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) közlemúltban történt aktualizálása során, amiben az egyes városrészekben szükséges beavatkozásokat részletezik és nevesítik a projekteket az elkövetkezendő évekre.
Tény, hogy a város lakossága a munkaerő bevándorlásnak köszönhetően folyamatosan növekszik. Az Ausztriába ingázók száma jelentős, ám ezek az emberek többségében nem családostul érkeznek a városba. A tapasztalatok alapján a szociális ellátó hálózatot alapvetően nem terheli ez a népesség növekedés, az infrastruktúrát – úthálózatot, parkolást, hulladék elszállítást – viszont igen. A szakemberek szerint a lakásépítés volumene biztos hátteret adna a letelepedéshez, de ez a munkavállaló réteg nem fizetőképes kereslet ebben tekintetben. A hosszú távra prognosztizált 2-3 ezer lakás építése jó ütemben halad, körülbelül hatszáz társasházi lakás építése van folyamatban. Ehhez jön még az önkormányzat által értékesített városközponti területen további kétszáz lakás.
Mindezek ellenére egyelőre nem látja reálisnak az elkövetkezendő évtizedben az ötvenezres lélekszám elérését a városvezetés. Dr. Árvay István polgármester azt mondja: az város hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek meghatározásakor kellett eldönteni, hogy Mosonmagyaróvár az elkövetkező időben megmarad jelenlegi méretében, vagy növekszik. A stratégia meghatározásánál ez utóbbi lehetőséget választották, a városok besorolásában a következő kategória pedig az 50 ezres lakosság. Ennek alapján határozták meg ezt célként. Mosonmagyaróvár egyébként a jelenlegi 33 ezer lakójával az ország harmincadik legnépesebb városa. Az ötvenezer elérésével a megyei jogú városok közé emelkedhetne.
Dr. Árvay István kiemelte: az elmúlt években jelentős ugyan a mozgás a városban, ám valós lehetőségét nem látja annak a közeljövőben, hogy elérje az ötvenezret Mosonmagyaróváron a bejelentett lakcímmel rendelkezők száma. A belső migráció eredményeként nagy számban érkeznek ugyan a városba az ország más részeiről, ám óriási a fluktuáció és nagy a látencia is, hiszen sokan bejelentés nélkül laknak különféle szálláshelyeken. A polgármester szerint amennyiben továbbra is ez tendencia marad, az nem hoz magával ugrásszerű lakosság szám növekedést. Cél, hogy a városba érkezőket itt tartsák és segítsék a letelepedésüket. Ebben a folyamatban az önkormányzatnak is van feladata, például a lakhatási lehetőségek biztosításában. Láthatóvá kell tenni a mostani látens mozgást, hiszen a város érdeke, hogy növekedjen. – fogalmazott a polgármester. Mint mondta: Mosonmagyaróvár lakossága mindig is így bővült, ahogy a korábbi évtizedekben, úgy most is a gazdaság vonzza ide a munkaerőt.
Dr. Árvay István túlzónak találja azokat a becsléseket, miszerint akár tízezerrel is nőtt a Mosonmagyaróváron élők száma az elmúlt években. Ezt semmilyen adat nem támasztja alá. A valós növekedés inkább csupán néhány ezer lehet. A növekedés jelei megmutatkoztak, például néhány körzetben a háziorvosi rendelőt felkeresők számában, vagy az illegális hulladék lerakások elszaporodásában. Éppen ezért a hivatal – más hatóságokkal közösen – folyamatosan próbálja feltérképezni az illegális szálláshelyeket a városban. A polgármester hozzátette: mindezek ellenére ezt a folyamatot nem problémaként, hanem lehetőségként kell kezelni. A város ugyanis továbbra is alapvetően az iparból él. A gazdasági versenyképessége növekedett, az iparűzési adó tizenöt százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A legnagyobb adófizető cégek folyamatosan fejlesztenek és további fejlesztések is tervezettek. Ehhez megfelelő területek és az infrastrukturális feltételek adottak. Gátat azonban a munkaerő hiánya szab mindennek.
