Ma 2017. október 19. csütörtök, Nándor napja van. Holnap Vendel napja lesz.

Belső ragyogás

Borbély Károly kiállítása elé

 

Február 19-én, pénteken 17 órakor a 2014. évi Art Flexum Téli Tárlat díjas Borbély Károly önálló kiállítása nyílik a kulturális központban. A  tárlatot  Böröndi Lajos nyitja meg,  közreműködik a Clangor Énekegyüttes.

A tárlat március 5-ig látogatható. Hétfőtől péntekig 14-19 óráig, szombaton 16-18 óráig.

Az alábbiakban a festőművész vallomását közöljük.

“Nézze most el nekem az olvasó, hogy saját munkáim kapcsán írok! Ha az ember képet alkot, végig kell gondolja az élet sok kérdését. Meg kell vizsgálja a saját lelkét, viszonyulását a világhoz, születéshez és elmúláshoz – a hitéhez. Át kell értékelje a gondolat, érzés és az anyag viszonyát, tiszta kifejezési lehetőségeit. Az alkotás spontán folyamatát erősen meg kell alapozni ahhoz, hogy a gesztusok, a lélek legmélyéről jövő sugallatok a helyükön lehessenek.

Az alkotás alapvetően az ember önnevelése. Önmagunk megismerésének és felépítésének eszköze és módszere. Egy önálló kiállítás pedig mindezek – egy folyamat – összegzése, áttekintése. Egyszersmind kiindulási alap a továbblépéshez.

Minden emberélet valami személyes lenyomata a léleknek, annak sajátos módon anyagba rögzített jele. Szellem és test, szellem és anyag harmóniája. Nyomot hagyunk magunk körül, az életünk sajátos jeleit az időrétegekben. Összedobált, kusza halmazukban csak a művészet tehet rendet és igazságot.

Az igazi alkotás szavak nélküli, tiszta párbeszéd a Teremtővel. Imádság. Problémafelvetés és annak megoldása.

A szépség az Isten szíve csücskében születik, aztán az ujjai hegyében érlelődik tovább. De ő már nem érinti közvetlenül az anyagot. Erre a feladatra megalkotta a művészt, aki e finom érintést közvetíteni tudja az embereknek. Vállalt sorsa, küldetése szerint, amíg csak él. Feltétel nélküli, töretlen nagy hittel.

Az arany a megdicsőülés fényét hozza közénk. Az egyes képeken meg-megcsillanva reményt is ad. Bármilyen fájó és mély is legyen a dráma, amit átélünk, minden mozzanatában ott csillog egy kis darabja a reménységnek. Ahogy a kereszt gerendájában is benne van mindenhol. Belső ragyogással.”

Borbély Károly

2016/1