A gyülekezet karácsonya az én karácsonyom

A gyülekezet karácsonya az én karácsonyom

- Kategória: Kistérség

Beszélgetés Koháry Ferenc lébényi evangélikus lelkésszel

A 220 éves lébényi evangélikus templom szószékéről a karácsonyi készülődés jegyében, mint az elmúlt 34 évben mindig, az idén is a 60. életévét a nyáron betöltött lelkipásztor, Koháry Ferenc hirdeti az igét. Az aktív közéleti tevékenységet is végző lelkésszel a régi parókia és a templom között épült új parókián találkozunk, ahol a karácsonyról, Krisztus születésének ünnepi előkészületeiről kérdezem.

A lelkipásztor advent vasárnapjain is felmegy a szószékre, igét hirdet éppen úgy, mint máskor. Vagy a karácsonyi istentisztelet más, mint a többi?

– Minden istentisztelet más. Még a lelkésszé avatásom óta eltelt 37 évben sem vált hétköznapi rutinná az igehirdetés. Karácsonyi istentiszteletet tartani pedig külön műfaja a lelkészi szolgálatnak. Mindenekelőtt a Megváltó születésének ünneplése miatt, de azért is, mert a hívők nagy része hamisítatlan karácsonyi hangulatra, áhítatra vágyik a templomban. Az én személyes misszióm: örömhírt mondani és örömteli életre nevelni az embereket. Nem egy kampány keretében, hanem mindig, de különösen így karácsonykor. A Biblia újból és újból való elolvasása nem haszontalan dolog, hiszen az új idők, a megszerzett tapasztalatok, az új körülmények új, mélyebb értelmet adnak az isteni kinyilatkoztatásoknak.

– Mit hozott a miskolci szülői ház egykori karácsonyaiból?

– Szüleim, mint legkisebb gyermeküket nagy gonddal neveltek. Nagyon jó könyveket kaptam karácsonyra. Sokat és koromhoz képest komoly könyveket olvastam, és persze a Bibliát is. Lelki életemre, fejlődésemre nagy hatással voltak a kiváló lelkészek: Dr. Fabiny Tibor és Szebik Imre, aki egyébként Lébényből származott.

Mi a véleménye a karácsonyi ajándékozásról?

– Nos, mi ezt nem vittük túlzásba és tekintve, hogy feleségem sokáig itthon volt, a gyülekezeti munkában segített, nem is nagyon volt lehetőségünk rá. A mai világban viszont mintha egyre inkább az ajándékon lenne a hangsúly. Régen agyonhallgatták az adventet, de amióta a világ üzletet lát benne, azóta minden az ajándék és a csillogás körül forog.

– Akkor ne is adjunk ajándékot karácsonykor?

– De igen! Csak ne az ajándék, ne annak értéke legyen a fontos, hanem maga az ajándékozás, a másiknak való önzetlen örömszerzés, ami lehet egy jól megszervezett kirándulás, vagy régi ismerősök összehozása. Karácsonykor különösen nagy öröm ajándékozni, amikor azt ünnepeljük, hogy Isten egyszülött fiát adta a világnak, az ember iránti végtelen szeretete jeléül. Azóta is tapasztalható, hogy a Mindenható megnyilvánuló szeretetének kifogyhatatlan a tárháza. Ezért a karácsonyt az egymás iránti szeretet érzése hassa át!

– Ha jól értem korábbi szavait, ne is kérdezzem a személyes karácsonyáról?

– A családunk karácsonyát és minden ünnepét a gyülekezeti szolgálatnak rendeltük alá. Feleségem jó papné; nem „csak” megértette, de két évtizedig közvetlenül is segítette lelkészi munkámat, és azóta is megértéssel támogatja a hivatásomat. A gyülekezeti adventünk egyébként mindig nagyon színes. Bibliaórák vannak, meglátogatjuk az idős betegeket. Az ünnepi istentiszteletet szeretetvendégség követi, majd jótékonysági adventi bazárt rendezünk. Mindig van valami érdekes előadás is. Idén éppen a mosonmagyaróvári evangélikus gyülekezetből lesznek vendégeink: Végh István és felesége tartanak előadást a montenegrói vallási nevezetességekről.

Lelkész Úr! Köszönöm a beszélgetést. Békés Karácsonyt kívánok!

V.F.

2015/20

Ez is érdekelhet...

Csingis lovak Halászin

Ahogy minden évben, úgy ezúttal is nagy érdeklődés